Kínai tudósok számoltak be egy, a NeoCov nevű koronavírus-variánsról szóló vizsgálatról, amely – a nemzetközi sajtóban megjelent cikkek szerint – akár minden harmadik fertőzött számára halálosnak bizonyulhat. Ez utóbbit több médium is cáfolta, azt viszont nem, hogy a mostani oltások nem védenének ez ellen a vírus ellen.
A variánst a Kínai Tudományos Akadémia és a Vuhani Egyetem kutatói azonosították. Közlésük szerint a NeoCov a denevérek között jelent meg Dél-Afrikában, és egyelőre még csak az állatok között terjed,
AZONBAN FENNÁLL ANNAK A LEHETŐSÉGE, HOGY TOVÁBB MUTÁLÓDIK, ÉS ÁTTERJED AZ EMBERRE IS.
A tudósok a BioRxiv nevű folyóiratban megjelent, a vírus és az ahhoz kötődő kutatást ismertető tanulmányban azt írták, hogy a NeoCov összetétele az egyes koronavírus-fajták közül leginkább a MERS-víruséhoz hasonlít, amely 2012-ben jelent meg Szaúd-Arábiában, és 2015-ben találták meg az ellenszert az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint.
Egyes sajtóhírek szerint a tudósok figyelmeztettek arra is, hogy a vírus az ACE2 nevű, az emberi szervezetben is megtalálható enzimet is képes lehet használni a sejtekbe való behatoláshoz – igaz, hogy egyelőre csak jóval kisebb mértékben, mint a a denevéreknél található ACE2-es enzim esetében.
Ennél is fontosabb, hogy a tudósok szerint a SARS-CoV-2 vagy a MERS-koronavírusok ellen termelt antitestek
EZ ELLEN A VÍRUS ELLEN NEM NYÚJTANÁNAK VÉDELMET.
A vizsgálataink rámutattak arra, hogy a mostani koronavírus-oltások nem megfelelők ahhoz, hogy védjenek ez ellen a fertőzés ellen, ha az emberre is átterjedt – írták a tudósok, akik szerint sem az oltás, sem a SARS- vagy MERS-fertőzésen való átesés sem adna védelmet.
Mindezt azzal indokolták, hogy a NeoCovnál jelentős mutációk láthatók a receptorkötő doménnél (RBD), amelynek jelentős szerepe van abban, hogy a vírus be tud-e hatolni a sejtekbe.
Cáfolják, hogy ennyire veszélyes lenne
A nemzetközi sajtóban több médium is arra hívta fel a figyelmet, hogy a kínai tudósok tanulmánya egyelőre még nem esett át szakmai lektorálásán (peer review), vagyis egyelőre korai lenne készpénznek venni az abban leírtakat. Ezenkívül több olyan állítást is cáfoltak, ami az új vírusról megjelent a külföldi sajtóban.
Egyrészt a leírtak szerint nem igaz, hogy a vírus mortalitása ennyire magas lehetne, illetve az sem, hogy laboratóriumi körülmények között képes lett volna fertőzni az emberi ACE2-enzimen keresztül. Az utóbbival kapcsolatban elismerték: a vizsgálat rámutatott arra, hogy ha a vírus mutálódik, idővel tényleg képes lehet az emberre is átterjedni, de egyelőre ez még csak távoli veszély.
Az az információ pedig, hogy minden harmadik ember is belehalhat a NeoCovba, e cikkek szerint pusztán abból ered, hogy a NeoCovot a MERS-vírussal hozták összefüggésbe – amelynek valóban 35 százalék körüli volt a mortalitása. Ebben a kérdésben nem könnyű igazságot tenni, ugyanis a BioRxiv-tanulmányban mindössze annyi írtak, hogy a vírus „lehetséges biológiai veszélyt jelent”. Ha a mutációk révén a NeoCov átterjed az emberre, elképzelhető, hogy olyan tempóban terjedhet majd, mint a SARS-CoV-2 változatai, és olyan halálos lehetne, mint amilyen a MERS-koronavírusok voltak – áll a tanulmányban.
Egy dolgot viszont a vírus veszélyességét kétségbe vonó cikkekben sem cáfoltak: méghozzá azt, hogy egy ilyen vírusváltozat emberre való terjedése esetén kérdésessé válna, mennyit érnek ellene a mostani koronavírus-variánsokkal szemben ható vakcinák.
Az utóbbi hetekben egyébként több olyan koronavírus-változat is megjelent, amelynek létezése egyelőre még meglehetősen kétségesnek mondható. Ezek közé tartozik az omikron- és delta-variáns kombinációja, a deltakron, valamint az influenza és a koronavírus egyvelege, a flurona.