Nagy port kavart az a minisztériumi rendelet, amelynek értelmében januártól 8,50-ről 9,50-re emelték az érdemösztöndíjhoz szükséges tanulmányi átlag alsó határát a közoktatásban. Ezután jóval kevesebben kapnak ösztöndíjat, igaz, nagyobb összegeket.
Marosvásárhelyen a múlt félévre több mint hétezer diák kap valamiféle ösztöndíjat, és a városi tanácsülésen magasabb összegekről, illetve több különféle ösztöndíjakról is szavaztak a tanácsosok. Tamási Zsolt József marosvásárhelyi tanácsos a Székelyhon megkeresésére elmondta, az országos szabályzatot Marosvásárhelyen is alkalmazniuk kell, így a városi tanácsülésen külön kellett meghatározni a 2021–2022-es tanév első és második félévére vonatkozó ösztöndíjakat.
Ez főként az érdemösztöndíjasokat érinti, hiszen míg első félévre minden diák kap majd, aki 8,50 fölötti tanulmányi átlaggal végez, addig második félévre csak azok kaphatnak érdemösztöndíjat, akik elérik a 9,50-es átlagot. Ehhez mérten az ösztöndíjak értéke is más az első, illetve a második félévben. „Az első félévben az országosan előírt minimális 100 lej helyett 100 és 150 lej közötti összegeket szavaztunk meg, második félévre pedig az országosan elfogadott összegeknek megfelelően 150 és 500 lej között mozognak az ösztöndíjak” – mutatott rá Tamási.
Mindez azt jelenti, hogy az első félévre a teljesítmény-ösztöndíjra jogosult diákok havi 300 lejt, az érdemösztöndíjasok 130 lejt, a tanulmányi ösztöndíjasok 120 lejt míg a szociális ösztöndíjasok 100 lejt kapnak. A második félévben a teljesítmény-ösztöndíj havi 500 lej lesz, az érdemösztöndíj 200 lej, a tanulmányi ösztöndíj 150 lej és a szociális ösztöndíj 200 lej lesz. S hogy mit jelentenek a különböző kategóriájú ösztöndíjak?
Azok a diákok részesülnek teljesítmény-ösztöndíjban, akik az oktatási minisztérium által szervezett versenyek nemzetközi és országos szakaszain első, második vagy harmadik helyezést értek el.
Az érdemösztöndíjaknál van a nagy különbség, ez okozza a diákok körében a nagyfokú elégedetlenséget már hetek óta, hogy 8,50-ről 9,50-re emelték az érdemösztöndíjhoz szükséges tanulmányi átlag alsó határát, s így több ezer diák esik majd el a támogatástól. Emellett érdemösztöndíjban részesülhetnek azok is, akik első, második vagy harmadik helyet értek el a tanügyminisztérium által rendezett versenyek megyei szakaszain.
A szociális ösztöndíj pedig azoknak a diákoknak jár, akiknek a kérelmezést megelőző három hónapban a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladta meg az országos nettó minimálbér mértékét, továbbá eleget tesznek a következő feltételeknek: tanulmányi átlaguk eléri a 7,50-et, és az előző tanévben, félévenként legtöbb tíz igazolatlan hiányzást halmoztak fel.
Tamási Zsolt József elmondta, a városi önkormányzatnak nincs lehetősége változtatni az országosan előírt szabályzaton, nem módosíthatja a kritériumokat helyi szinten. Mindössze arra van lehetőségük, hogy esetleg más típusú ösztöndíjakat ajánljanak fel saját forrásokból. Egyelőre még nincsenek meg az adataik, hogy körülbelül hány diákot érinthet az érdemösztöndíj szabályzatának módosítása; azt tudják, hogy első félévben összesen mintegy hétezer tanuló kap valamiféle ösztöndíjat, s biztosak benne, hogy a második félévben ez a szám jelentősen kevesebb lesz.
Január végéig kapják meg az iskolákból az összesítéseket, amely alapján meg lehet saccolni, hogy hány diákot érint majd az érdemösztöndíj. A szokásos ösztöndíjak mellett még más típusúakat is meghatároztak az önkormányzati képviselők. „Tavaly már kezdeményeztük a Gaudeamus-díjat, amelyet a középiskolai cikluszáró évfolyamelsők kapnak minden iskolából. Külön vigyáztunk arra, hogy ha vegyes iskoláról van szó, akkor román és magyar tagozatból is legyen egy-egy ösztöndíjas. Ők egyszeri alkalommal kapnak egy 2000 lejes ösztöndíjat. Az országos képességvizsgán és az érettségin 10-es átlagosztályzatot elérő tanulóknak is jár majd ez. Idén pedig a 8. osztályos végzősök díjazására is létrehoztuk az Excelsior-díjat, ennek összege diákonként 1500 lej lesz. Szintén az évfolyamelsők, iskolaelsők kapják” – tette hozzá Tamási.