Az invázió óriási terhet róna a szomszédos országokra, így hazánkra is. Itthon ez a téma elsősorban a kárpátaljai magyarok miatt kiemelt jelentőségű: körükben nagyon magas a kettős állampolgárok aránya, így nem lenne szükség ugyan idegenrendészeti eljárásra, ám segítésükről bizonyosan gondoskodni kellene. De vajon meg tudnánk birkózni ezzel?
Mint azt Zádori Zsolttól, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársától megtudtuk, azok az ukránok, akik szabályosan be tudnak lépni Magyarországra, itt is beadhatják a menekültkérelmet, a többieknek viszont marad az igénylés a kijevi nagykövetségen, ahol időpontot kapni is hónapokig tart, a siker esélye pedig minimális.
– Ukrajna egy hatalmas ország. Ha esetleg a harcok csak bizonyos területekre koncentrálódnak, például a két keleti szakadár területre, akkor a magyar hatóságok visszautasíthatják a legtöbb kérelmet arra hivatkozva, az érintett lakóhelyétől messze vannak a harcok. Ám ahogy a délszláv háború idején, úgy most is először a szolgálatmegtagadók és hadi szökevények érkeznének, akik nem akarnak bevonulni vagy harcolni –mondta lapunknak a szakértő.
– Putyin elnök szerintem nem akar háborút indítani, de ha provokálják, legfeljebb Ukrajna keleti részén lehetnek intenzívebb harcok, ahol amúgy is túlnyomó többségben oroszok élnek, akiket nem zavarna, ha becsatolnák őket a föderációba – vélekedett a szakértő.
Az ugyanakkor több elemző szerint is baljós jel lehet, hogy a hadgyakorlatot Ukrajna határai közelében tartják, az elmúlt két hétben pedig további 23, egyenként 750 fős orosz zászlóalj bukkant fel. Noha a moszkvai erőfölénynek köszönhetően egyes becslések szerint akár fél vagy egy nap alatt elérhetnék a támadó csapatok Kárpátalját, a lehetséges forgatókönyvek közül Ukrajna teljes megszállását tartják a legkevésbé valószínűnek a szakértők – egyelőre.
