Többször meglebegtette már a hosszabb tanév ötletét Sorin Cîmpeanu román oktatási miniszter, most azonban konkrétumokkal is előállt. Elképzelése szerint hamarabb, már szeptember 5-én elkezdődhet a tanév, amelyben többször lenne vakáció.
A miniszter ugyanakkor a jelenlegi félévek helyett visszavezetné az évharmadokat. A bejelentés, mint várható volt, nem aratott osztatlan sikert.
A bukaresti szaktárca vezetője szerda este a román közszolgálati televíziónak, a TVR-nek nyilatkozva azzal indokolta a tanév szerkezetének tervezett módosítását, hogy Romániában az egyik legrövidebb a tanév az európai országok közül. A miniszter által vázolt módosítások egyike, hogy ősztől már nem két félévre, hanem három évharmadra osztanák a tanévet.
Cîmpeanu ismertetése szerint a 2022–2023-as tanévet a december 22. és január 8. közötti téli, valamint az április 7–18. közötti húsvéti (tavaszi) vakáció osztaná három részre.
„A diákok érdeke, hogy tanuljanak. Jóformán nálunk a legrövidebb a tanév, a tanórák hossza, éppen ezért már javaslatot tettem arra, hogy ősszel szeptember 5-én kezdődjék a tanév, és 2023. június 16-án fejeződjék be. Ezáltal megközelítenénk az európai átlagot, már nem mi lennénk az utolsó helyek egyikén”
– jelentette ki az oktatási miniszter a TVR adásában.
A tárcavezető ismertetése szerint várhatóan ősszel kerül sor az Iskola másként hetére, ugyanakkor ezen kívül egyhetes tanítási szünetet is beiktatnának október végén az elemi, az általános és a középiskolás diákok számára egyaránt. És itt nem érne véget a vakációk sora, mivel februárban újabb egyhetes tanítási szünetet rendelnének el. Ennek kapcsán a miniszter megjegyezte: a februári vakáció „gazdasági érdekeket” is szolgálna, utalva arra, hogy sok szülő, síoktató, továbbá sípályák üzemeltetői kezdeményezik a sívakáció visszaállítását.
Körülbelül egy hónappal az április 7. és 18. közé tervezett húsvéti vakáció után, májusban újabb egyhetes tanítási szünet, ún. „zöldvakáció” következhet, amely a miniszter szerint alkalmas volna arra, hogy a diákok a környezetről szerezzenek ismereteket.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének országos szakmai alelnöke, Ferencz-Salamon Alpár rámutatott, Európa országaiban különböző szerkezetű és formátumú tanévek vannak. Vannak nagyon hosszú tanévek, amelyek szeptember elejétől egészen júliusig tartanak, ilyen például néhány németországi tartományban van. Nagyon rövid tanévnek számítanak a 160–170 tanítási naposak, amelyek általában szeptember közepétől június közepéig tartanak, és vannak azok a rendszerek, amelyekben körülbelül 180 tanítási napban gondolkodnak, ezek vagy szeptember elejétől június közepéig, vagy szeptember közepétől július elejéig, közepéig tartanak.
Az oktatási szakértő kifejtette, a romániai tanév 170–180 tanítási nap között szokott mozogni, amelyek a téli és tavaszi vakációk hosszától függenek.
„Nem tartjuk elvetemült ötletnek, hogy hamarabb kezdjünk, mint ahogy azt sem, hogy később fejezzük be a tanévet. Nem ezek az elsődleges szempontok. Az elsődleges szempont egy tanévszerkezet megállapításánál az, hogy mire van szüksége a gyermeknek a közoktatási rendszerben, a másik szempont pedig az, hogy mi az, amit jó eséllyel egy pedagógus meg is tud tanítani. Közben meg ne felejtsük el, hogy nemcsak oktatásból, hanem nevelésből is áll az iskola”
– fogalmazott Ferencz-Salamon.
Hozzátette, olyan tanévszerkezet kell, amely pihenésre, releváns oktatásra és nevelésre is lehetőséget ad, amelyben egyensúly van a tanévszerkezet hossza, a tananyag bonyolultsága és annak megvalósíthatósága között. Nem is beszélve arról, hogy olyan rendszer kell, amely nem változik állandóan – szögezi le az oktatási szakértő. Úgy véli, ezek az elvek, amelyek alapján meg kell vizsgálni az új tanév szerkezetét, de nem hiszi, hogy ilyen jellegű változásokat februárban kellene előrevetíteni, sokkal több időt kellene szentelni ezekre.
Az évharmadokra való visszatérésről a pedagógusszövetség alelnöke elmondta, a legtöbb európai oktatási rendszer félévekben gondolkodik, mint ahogy már jó ideje a romániai közoktatási rendszer is, és úgy gondolják, hogy ez jól is van így. Visszatérni az évharmadok szerkezetére egy alapos előtanulmány, hatástanulmány, konzultáció és tudományosabb megalapozás nélkül nem egy bölcs döntés. Ehhez törvénymódosítás kellene, egy rend normatíva átgondolása, amelyre nincs már idő, nagy valószínűséggel ez kapkodóvá tenné a tanévszerkezet előkészítését. Nem beszélve arról, hogy ez azt fogja jelenteni, hogy lesz még egy plusz féléves dolgozat, ami újabb stresszel, lezárásokkal és minősítésekkel jár. Amikor most is az a baj ezzel a közoktatási rendszerünkkel, hogy egyebet nem csinál, csak minősít” – magyarázta.
Az oktatási szakértő azt támogatja, hogy maradjon két féléves a tanév, és ahogy más fejlett országok rendszerében létezik, legyen 6–8 hetente egy vakáció.
Közben a 2022–2023-as tanév szerkezetéről szóló minisztériumi javaslat mielőbbi kidolgozását és a társadalmi partnerekkel való megvitatását sürgeti a Tanulók Országos Tanácsa. A szervezet csütörtöki közleményében emlékeztet, hogy Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter több ízben is nyilatkozott a héten a 2022–2023-as tanév szerkezetével kapcsolatos elképzeléseiről.
A Tanulók Országos Tanácsa ennek kapcsán közölte, továbbra is követelik, hogy a tanév szeptember első hétfőjén kezdődjön el, és június első péntekén érjen véget. Ez azért fontos, mert az iskolák nagy részében nincs légkondicionáló, így a júniusi hőség jelentősen megnehezíti az oktatási folyamatban részt vevő valamennyi szereplő dolgát – érvelnek. Hozzáteszik, bárhogyan is osztják fel a tanévet, „kiegyensúlyozott” struktúrát követelnek, illetve azt, hogy ennek véglegesítése előtt a szaktárca konzultáljon a tanulói, szülői és pedagógusi szervezetekkel.
