Moszkva szerint Amerika közelebb hozza egy atomháború lehetőségét azzal, hogy orosz ballisztikus rakéták elfogására is alkalmas rakétavédelmi rendszert telepít az orosz határ közelébe.
A New York Times helyszíni tudósítást közölt a Lengyelország északi részén, a Balti-tenger közelében fekvő, alig néhány száz lakosú Redzikowo mellől. Az amerikai hadsereg arra készül, hogy egy ottani légibázison rakétatámaszpontot alakít ki, amelyet a tervek szerint idén állítanak hadrendbe.
Washington szerint az új támaszpont célja megvédeni Európát és az Egyesült Államokat olyan ballisztikus rakétatámadásoktól, amelyeket úgynevezett „lator államokból”, például Iránból indíthatnak.
Putyin szerint azonban az új lengyelországi bázis, valamint egy ehhez hasonló, 2016 óta működő romániai támaszpont a bizonyíték arra, hogy a NATO folyamatosan terjeszkedik kelet felé, ami szerinte már közvetlenül veszélyezteti Oroszországot.
Redzikowo alig 150 km-re fekszik az orosz határtól és 1200 km-re Moszkvától. A Kremlnek meggyőződése, hogy az új támaszpont alkalmas orosz rakéták lelövésére, vagy cirkálórakéták Moszkva elleni támadására is.
A lengyel bázisra telepített Aegis Ashore rendszer ellenséges rakéták nyomonkövetésére alkalmas csúcstechnológiájú radarokból és elfogórakétákból áll, de tartoznak hozzá MK 41 kódnéven ismert rakétakilövő állások is, amelyek az oroszok szerint könnyen alkalmassá tehetőek a Tomahawk-hoz hasonló támadórakéták indítására.
Thomas Graham, aki George W.Bush nemzetbiztonsági tanácsában az orosz ügyek felelőse volt, a New York Times-nak azt mondta, hogy Moszkva soha nem hitte el azt a washingtoni állítást, hogy a rakétavédelmi rendszereket Irán, és nem Oroszország ellen telepíti.
A szakértő szerint a jelenlegi válság nem Ukrajnáról, sokkal inkább Lengyelországról, Romániáról és a balti államokról szól.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a hét elején Putyinnal való találkozója során hangsúlyozta: Oroszország „radikális változásokat akar az európai biztonság területén”, és ebben benne lenne a Kelet-Európában állomásozó NATO-csapatok kivonása, a támadófegyverek és a közepes hatótávolságú rakéták korlátozása is.
Tomasz Smura, a varsói Casimir Pulaski alapítvány kutatási igazgatója szerint ezek Oroszország számára nagyon fontos kérdések, a redzinowói bázis bezárása azonban az Egyesült Államok és Lengyelország számára „vörös vonal”. Ezzel együtt Washington még decemberben felajánlotta, hogy tárgyaljanak bizonyos „átláthatósági mechanizmusról” az orosz aggodalmak lecsillapításának reményében.
Oroszország azonban ennél sokkal többet akar.
Putyin szerint a rakétavédelmi rendszer meggyengítheti Oroszország nukleáris erejét, és ezáltal veszélyezteti nagyhatalmi státuszát.
Ha ugyanis az Egyesült Államok képes lelőni az orosz ballisztikus rakétákat, az a Krelm szerint aláássa a „kölcsönösen biztosított megsemmisítés” doktrináját, amely garantálja, hogy a két legnagyobb atomhatalom egyike sem kockáztat meg egy nukleáris háborút. Egy ilyen atomháború ugyanis mindkét fél teljes pusztulásával járna. Nem lehetne győztes, és így nincs is értelme megindítani.
1972-ben a SALT-I egyezményben a Szovjetunió és az Egyesült Államok éppen ezért állapodtak meg abban, hogy lemondanak rakétapajzs-programjaikról, és ezzel megőrzik a kölcsönös sebezhetőséget és ezáltal a békét. Ez működött is egészen az ezredfordulóig, de 2001 decemberében – tehát 9/11 és az afganisztáni háború kitörése után – George W.Bush azzal vívta ki a két éve hatalmon lévő Putyin haragját, hogy felmondta ezt a megállapodást, és utasította a Pentagont, hogy építsen ki egy védelmi rendszert a lehetséges iráni rakétafenyegetéssel szemben.
Ezt a döntést azóta is sűrűn emlegeti a Kreml, mint az Egyesült Államokkal szembeni bizalmatlanság kezdetét. Putyin ma attól is tart, hogy ha Ukrajna közelebb kerül a NATO-hoz, oda is hasonló fegyverrendszereket telepíthetnek, ahogyan azt Romániában és Lengyelországban tették.
„Telepítünk-e mi rakétákat az amerikai határ közelébe? Nem. Az Egyesült Államok áll az ajtónkban rakétáival” – jelentette ki az orosz elnök decemberben, éves sajtókonferenciáján.
Nem segített a helyzeten Donald Trump kijelentése sem, aki azt mondta, az amerikai rakétavédelmi rendszerek bemérnek és elpusztítanak minden, Egyesült Államokra kilőtt rakétát, bárhonnan is érkezzen ilyen támadás.
Bár januárban a NATO közleményt adott ki arról, hogy a rakétavédelmi bázisok nem rendelkeznek olyan szoftverekkel és hardverekkel, amelyek támadórakéták kilövéséhez szükségesek, egyes független szakértők szerint ez nem igaz. A New York Times szerint a kijelentés valóságtartalmát csak úgy lehetne ellenőrizni, ha az ellenőröket beengednék ezekre a bázisokra, de erre nincs semmi esély.
