Hatvan napos szükséghelyzetet rendeltek el pénteken Moldovai Köztársaságban. Maia Sandu államfő közlése szerint eddig mintegy 16 ezer menekült érkezett Ukrajnából Moldovába. Chișinăuban arról is döntöttek, hogy lezárják az ország légterét. Pénteken egy moldovai kereskedelmi hajót tüzérségi támadás ért a Fekete-tengeren.
Destabilizálódhat-e a jelenlegi háborús helyzetben a Dnyeszter folyó keleti oldalán elhelyezkedő szakadár régió, Transznisztria? – kérdeztük Barabás T. János elemzőt. A budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója úgy vélte, ha lesz orosz tengerészgyalogsági partraszállás Odessza környékén, akkor minden bizonnyal Transznisztriának is szerep jut a konfliktusban. Hozzátette ugyanakkor, hogy Transznisztria exportjának a nagy része az Európai Unióba megy, s a Kreml aligha vállalja fel a szakadár terület gazdasági szanálását, amennyiben ez az export megszűnik.
Barabás T. János a Szabad Európa portálnak is nyilatkozott Moldováról. Kérdésre válaszolva elképzelhetőnek tartotta, hogy az oroszok összekötik a Krímet Transznisztriával, de hozzátette: őrültség lenne egy ilyen lépés, amely nagyon komoly szárazföldi háborút jelentene. Arra a felvetésre, miszerint Transznisztriának lenne-e nyitottsága az Oroszországgal való egyesülésre a szakértő azt mondta: a régió elnöke egy volt rendőr, és a szovjet időkből valószínűleg az orosz titkosszolgálat embere, így ő valószínűleg Oroszország parancsát fogja követni. A Szovjetunió széthullása nyomán a Prut folyó keleti oldalán elhelyezkedő kis szovjet tagköztársaság parlamentje 1991. augusztus 27-én deklarálta függetlenségét. A Dnyeszter-menti, orosz többségű terület öt nappal később kinyilvánította elszakadását Moldovától. Elhúzódó háborúskodás után, 1994-ben különleges autonómiát biztosítottak a szakadár területnek és a délen alakult Gagauz Köztársaságnak.
A gagauzok ezt elfogadták, Transznisztria azonban őrzi különállását az ott állomásozó orosz katonaság védőszárnyai alatt. Egy friss felmérés szerint Moldova semlegességét támogatja az egykori szovjet tagköztársaság lakosságának többsége. A megkérdezettek csaknem ötven százaléka nem szeretné, ha az ország elköteleződne biztonságpolitikai szempontból, tizenhat százalékuk Romániára számít, tizenegy százaléknyian pedig az Európai Unióra. A válaszadók alig hat százaléka tekint a NATO-ra bizalommal, s csupán négy százalékot tesz ki azok aránya, akik Oroszországra számítanak.
