Most vasárnap 3-ról négyre állítjuk előre az órák mutatóit, kezdődik a nyári időszámítás.
Kisebb-nagyobb megszakításokkal és kivételekkel, de az évente két alkalommal esedékes óraátállítás már csaknem egy évszázados örökségünk, amely eredetileg az energiatakarékosságot szolgálta. Benjamin Franklin 1784-ben többek között jelentős mennyiségű gyertyát remélt megspórolni azzal, ha az emberek a „Nap szabályai szerint” élik az életüket.
A modern kori óraátállítást a XX. század elején többen is javasolták, végül az I. világháború hozta meg az áttörést.
A nyersanyaghiány mérséklésére érdekében a hadban álló nagyhatalmak egymás után vezették be a módszert, ami aztán a következő nagy világégés során tért vissza újra, hogy aztán a XX. század második felére szinte általánossá váljon. A cél mindvégig az energiatakarékosság volt, a módszer máig él:
március utolsó vasárnapján hajnali három órakor eggyel előre tekerjük a mutatót, ezzel kezdődik a nyári időszámítás. Most vasárnap, március 27-én is.
