Ioan Aurel Popot választották kedden újabb négy évre a Román Akadémia elnökévé. A nacionalista irányzathoz sorolt kolozsvári történész korábban több magyarellenes kijelentésével hívta fel magára a figyelmet.
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem korábbi rektorának a keddi választáson a Román Akadémia tagjainak többsége bizalmat szavazott, az akadémia aulájában tartott titkos szavazáson a 157 voksból 142-t tudhatott magáénak – számolt be az Actual de Cluj. Popot először 2018 áprilisában választották meg a Román Akadémia elnökévé. Az akadémia elnökének mandátuma négyéves, egy rendes akadémiai tag legtöbb két ciklusban töltheti be a tisztséget. Popnak ez lesz a második mandátuma.
A 67 éves, történész végzettségű Ioan Aurel Pop a Kolozs megyei Vasasszentivánon született, a középiskolát Brassóban végezte, egyetemi oklevelét, évfolyamelsőként a kolozsvári Babeş-Bolyai egyetem történelem szakán szerezte, doktori disszertációját a középkori Erdélyből írta. A román történetírásban a kommunizmus idején teret hódító nacionalista diskurzust fenntartó irányzat tagjaként tartják számon. Kolozsváron végigjárta az egyetemi oktatói ranglétrát, 2012-től a Babeş-Bolyai Tudományegyetem rektora volt, több külföldi egyetem vendégprofesszora. Betöltötte a New York-i és velencei román kulturális intézet igazgatói tisztségét. 2001-től a Román Akadémia levelező, 2010-től rendes tagja. Több mint 50 könyv és 300-nál több tudományos értekezés szerzője, számos belföldi és külföldi díj kitüntetettje. Ioan Aurel Pop 2017-ben súlyos kijelentésekkel terhelte a magyar–román viszonyt. A Román Akadémia által tavaly tavasszal létrehozott – főleg Oroszországgal foglalkozó – „Információs Hadviselést és Stratégiai Kommunikációt Elemző Laboratóriuma” (LARICS) bemutatkozó rendezvényén a BBTE rektora azt állította, hogy Románia „egy másik szomszédjával, Magyarországgal is információs és kommunikációs háborút visel”, Budapest pedig „saját költségvetéssel rendelkező állami főosztályt hozott létre Trianon 100 elnevezéssel”.
Ezt követően a román sajtó a magyar kormány „románellenes propaganda-főosztályaként” állította be a magyarországi Trianon 100 nevű kutatócsoportot. Pop ugyanazon év augusztusában gyakorlatilag „kitessékelte” az országból Kelemen Hunort, miután az RMDSZ elnöke azt nyilatkozta, a románságnak el kell fogadnia, hogy az erdélyi magyarság nem fogja tudni és nem is akarja ünnepelni 1918-at. „Ha nem ismered el a román nemzeti ünnepet, nem élhetsz ebben az országban” – fogalmazott akkor a történész.
