Annak ellenére, hogy egy ideje már nem tartozik az európai labdarúgás élvonalába, a magyar válogatott dicső múltra tekint vissza. A második világháború utáni korszakban Magyarország a legyőzendő csapat szerepét töltötte be, négyéves veretlenségi sorozatot produkálva, amely 31 mérkőzésen át tartott. Ez a csapat a Hatalmas Magyarok néven vált ismertté, és sokan még mindig a futballtörténelem egyik legnagyobb nemzeti csapatának tartják. Magyarország két második helyezést ért el a világbajnokságon 1938 -ban és 1954-ben. Emellett olimpiai bajnoki címet szerzett és megnyerte a Közép-európai nemzetközi kupát is.
Korai idők
A Magyar Labdarúgó Szövetséget 1901-ben alapították. Bár Magyarország akkoriban az Osztrák-Magyar Monarchia része volt, a két ország úgy döntött, hogy külön szövetséget alapít. A magyar csapat első nagy tornán való szereplése 1912-ben érkezett, ahol 0-7-re kikapott Angliától. Ezt a vereséget követően Magyarország két barátságos mérkőzést játszott Oroszország ellen, amelyeket 9-0-ra és 12-0-ra nyert meg.
Az 1924-es olimpián való újabb sikertelen szereplés után Magyarország 1934-ben vett részt az első világbajnokságon. Bemutatkozásukkor 4-2-re legyőzték Egyiptomot, de aztán a negyeddöntőben a szomszédos Ausztriával szemben 1-2-re kiestek. Négy évvel később egy sokkal jobb magyar csapat legyőzte a holland Kelet-Indiát, Svájcot és Svédországot az ország első világbajnoki döntőjébe jutásért. Olaszországgal azonban nem bírtak, 2-4-es vereséget szenvedtek.
A hatalmas magyarok
Miután a második világháború átrendezte a futball hierarchiát, Magyarország a játék történetének egyik legmeghatározóbb csapatával húzott az élre. Ezt a csapatot legendás csatár négyesének selymes labdakezelése és dinamikus összekötő játéka jellemezte: Puskás Ferenc, Kocsis Sándor, Hidegkuti Nándor és Bozsik József. Ez a csapat 1950 és 1954 között veretlen volt, és 31 mérkőzésből álló veretlen sorozatot produkált. Ebben benne volt az 1948-1953-as Közép-európai Nemzetközi Kupa megnyerése is.
1953-ban a Hatalmas Magyarok lettek az első csapat, amelyik legyőzte Angliát a Wembleyben. Ráadásul mindezt fölényesen tették, 6-3-ra nyerték meg a mérkőzést, és a meccs utolsó 30 percében a labdát is elrejtették. Miután a visszavágót 7-1-re megnyerték, bebetonozták magukat a közelgő 1954-es világbajnokság első számú favoritjának. A torna első fordulója remekül sikerült, hiszen 9-0-ra verték Dél-Koreát és 8-3-ra Nyugat-Németországot.
A negyeddöntőben Magyarországnak Brazílián kellett túljutnia. A később a berni csata néven emlegetett mérkőzésen, amelyet erőszakos hírneve miatt a berni csata néven emlegettek, a Hatalmas Magyarok 4-2-re győztek. Ezután hosszabbításra volt szükségük Uruguay legyőzéséhez, ahol Kocsis egy duplával állította be a 4-2-es végeredményt. A döntő a Nyugat-Németország elleni visszavágót hozta, de az eredmény merőben más volt. Bár a magyarok korán 2-0-ra vezettek, a németek ledolgozták a hátrányt, és végül 3-2-re diadalmaskodtak.
Folytatódó sikerek
Bár a négyéves sorozat végül megszakadt, Magyarország továbbra is tiszteletre méltó futballnemzet maradt. 1958-ban nem jutottak tovább a csoportkörből, miután meglepő döntetlent értek el Wales ellen. 1962-ben valamivel jobban sikerült, mivel Angliát és Bulgáriát legyőzve bejutottak a negyeddöntőbe, ahol Csehszlovákia ellen 0-1-es vereséget szenvedtek. Két évvel később kvalifikálták magukat az első Európa-bajnokságra, ahol a harmadik helyen végeztek.
Az 1966-os világbajnokság egyfajta hattyúdalt jelentett a magyar válogatott számára. Az Eusebio Portugáliától elszenvedett vereség után Brazília és Bulgária ellen kulcsfontosságú győzelmeket arattak, így bejutottak a negyeddöntőbe, ahol a Szovjetuniótól szenvedtek vereséget. A következő években még három világbajnokságon vettek részt, de a csoportkörből soha nem jutottak tovább. Az 1972-es Eb-re is kvalifikálták magukat, ahol ismét csak a harmadik helyet sikerült megszerezniük.
A hosszú hanyatlás
Az 1986-os világbajnokságot követően Magyarország sötét korszakba lépett. A kommunista rendszer 1989-es bukása a legtöbb magyar klubnak pénzügyi gondokat okozott, ami viszont a válogatottnak is ártott. Hamarosan az európai labdarúgás perifériájára szorult, és 1996-ban érte el a legalacsonyabb FIFA-rangsorát, amikor a 87. helyen szerepelt a magyar csapat. 1990 és 2014 között egyetlen nagy nemzetközi tornára sem sikerült kvalifikálnia magát.
Ez a sorozat végül 2016-ban szakadt meg, amikor Magyarország kvalifikálta magát az Euro 2016-ra. Az Ausztria elleni győzelem és két döntetlen Portugália és Izland ellen elég volt ahhoz, hogy megszerezzék az első helyet a csoportjukban, ahol a 16 között Belgiummal kerültek szembe. Annak ellenére, hogy a mérkőzés nagy részében szoros volt, végül megadták magukat a belga támadóknak, és 0-4-es vereséget szenvedtek.
Azóta azonban nem sikerült nemzetközi eredményt elérnie a csapatnak. Mindezt ezidáig annak ellenére sem, hogy ez a sportág kiemelt állami támogatásokat kap. A nemzeti válogatott a FIFA ranglistán jelenleg a 40. helyen szerepel. Bár ezt kétségkívül sokkal jobb helyezés, mint az eddigi legrosszabb 1996-ban, mégis, egyelőre távol áll attól, hogy megközelítse az aranycsapat eredményeit.
Ez már csak azért is érdekes, mert a foci továbbra is az egyik legkedveltebb sportág. A magyar sportfogadási weboldalak legnépszerűbb sportágai közé tartozik, emellett pedig sokan választják szabadidős sportként is. Egyelőre azonban csak remélni lehet, hogy a rengeteg energia és támogatás hamarosan meghozza a gyümölcsét, és jövő fiataljaiból kialakul egy csapat, amelyet ismét büszkén hívhatunk aranycsapatnak.
