Miközben a Donyec-medencei csatával megkezdődött az Ukrajna elleni orosz agresszió második felvonása, megindult az Ukrajnának szánt katonai szállítások harmadik szakasza is. Míg az első etapban szinte kizárólag fegyverként nem használható felszerelések érkeztek – kommunikációs berendezések, illetve golyóálló mellények és sisakok – a másodikban már a védekező fegyverek domináltak, például a harckocsik ellen használható, illetve légvédelmi rakéták. Most pedig már érkeznek a támadófegyverek is, csak az a kérdés, hogy lesz-e elég fegyver az oroszok megállításához.
Óránként érkeznek az újabb hírek arról, hogy Ukrajna milyen fegyvereket kap külföldről. A legutóbbi híradások szerint Norvégia, amely korábban 400 harckocsielhárító rakétát küldött Ukrajnának, most száz darab Mistralt adott át, ezeket a rakétákat repülőgépek és helikopterek ellen lehet bevetni. Németország is megszólalt, Annalena Baerbock külügyminiszter arról beszélt, hogy ugyan Berlin nem reklámozta, ám nagyon sok fegyvert – egyebek mellett Stinger légvédelmi rakétákat és páncéloselhárító eszközöket – küldött Ukrajnának. Szlovákia Sz-300-as légvédelmi rendszert adott át, és Csehország volt az első, amely nagy számban küldött Ukrajnának páncélos járműveket. Nagy-Britannia és Ausztrália is szállít: a két ország járműveket, illetve NLAW-páncéltörőket juttatott az ostromlott országnak.
