Az elmúlt hetekben azzal volt tele a nyugati sajtó – ezen belül értelemszerűen a magyar is –, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök feltétlenül nagyszabású győzelmi parádét szeretne rendezni május 9-én Moszkvában. Köztudomású: Oroszország azon a napon ünnepli a nagy honvédő háborúban aratott fényességes diadalt, ami nemcsak a szovjet időkben, hanem azt követően is az állami és nemzeti identitás meghatározó talpköve volt és maradt. Ukrajna lerohanása azonban speciális helyzetet teremtett: ahhoz, hogy a 77. évfordulóról „méltóképpen” meg lehessen emlékezni egy gigantikus díszszemlén, sikerekre lenne szükség a frontokon.
Csakhogy a villámháborús tervek kudarcba fulladtak, a megtámadott szomszéd nem adta fel, Kijev nem esett el, Harkiv sem, a déli vonalak befagytak, Mariupol bevétele sem lezárt ügy, és nagyon úgy tűnik, hogy a nagy donbasszi csata sem ér véget a hátralévő tíz napban.
Nem elképzelhetetlen, hogy az oroszok valamilyen részsikert mégis győzelemként próbáljanak eladni a közönségnek – amely a felmérések szerint változatlanul támogatja a háborút, bár a rengeteg áldozat és a temetések ezrei rést üthetnek lassacskán ezen az egységen –, de felmerülni látszik egy újabb lehetőség, amellyel a politikai vezetés még növelhetné a harci szellemet.
Ez nem más, mint a hadiállapot bevezetése és a részleges vagy akár teljes mobilizáció kihirdetése.
