A kétszeres olimpiai bajnokot, Caster Semenyát 18 évesen nemvizsgálatnak vetették alá és tesztoszteroncsökkentő kezelésre kényszerítették, miután megnyerte a 800 méteres síkfutás világbajnoki döntőjét. Most egy interjúban idézte fel ezt az esetet, valamint a későbbi küzdelmeit.
„Biztos azt hitték, hogy farkam van – emlékezett vissza a 2009-ben történtekre a most 31 éves Caster Semenya az HBO Real Sports című műsorában. – Azt mondtam: legyen. Nőnemű vagyok, nem érdekel. Ha látni akarják, hogy nő vagyok, megmutatom a vaginám. Oké?”
A Nemzetközi Atlétikai Szövetség által forszírozott nemvizsgálat állítólag kimutatta, hogy a futónak sem méhe, sem petefészkei nincsenek, viszont rendelkezik a tesztoszteron termelésért felelős férfi belső nemi szervvel, amelynek következtében a tesztoszteronszintje háromszorosa egy átlag nőének – írja a Guardian. Ezt az állapotot, amelyet a férfi nemi hormonok túlsúlya jellemez, hiperandrogenizmusnak nevezik és gyakran az izomtömeg, valamint az izomerő növekedésével jár.
A Nemzetközi Atlétikai Szövetség 2011-ben hozta meg a döntést, miszerint minden hiperandrogenizmussal érintett női sportolónak kötelessége gyógyszeres kezeléssel csökkenteni a tesztoszteronszintjét, hogy a többiekével azonos esélyekkel induljon a versenyeken.
„Rosszul voltam tőle, meghíztam, pánikrohamaim lettek, nem tudtam, nem fogok-e egyszer csak szívrohamot kapni – számolt be a dél-afrikai futó a gyógyszeres kezelésekről az HBO-nak. – Mintha minden nap magadba döfnél egy kést. De nem volt más választásom. Tizennyolc éves voltam, futni akartam, ki akartam jutni az olimpiára, és ez volt az egyetlen lehetőségem.”
A Nemzetközi Atlétikai Szövetség ügyvédje, Jonathan Taylor azonban, aki szintén nyilatkozott az HBO műsorában, az Orvos Világszövetség és más orvosi testületek elítélő véleményével szemben is megvédte a saját gyakorlatukat.
Semenya 2020-ban a svájci szövetségi bírósághoz fordult, hogy töröljék el a Nemzetközi Sportdöntõ Bíróság vonatkozó szabályozását, a kérelmét azonban elutasították.
A sportoló tavaly jelentette be, hogy könyvet ír. Mint mondta: „Az életem tele volt harcokkal, de javarészt eddig szép volt. A példámon keresztül szeretnék tanítani, felvilágosítani és tájékoztatni arról, hogy a világ hogyan fogadhatja be a másnak születetteket.”
