A háborúk korába lépett az európai történelem, most harcolni kell mindenért, amit eddig természetesnek vettünk – mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Orbán hangsúlyozta: Európában háborús árak vannak, senki sem gondolta volna idén február 24-én, hogy nem egyszerűen konfliktusháború jött létre Ukrajna és Oroszország között, hanem lezárul egy korszak, és új szakaszába lép az európai történelem, „belépünk a háborúk korába”. Hozzátette: ez a háború nemcsak a frontokon folyik, hanem a világgazdaságban is, de legalábbis az európai gazdaságban, és ennek része az energiaárak emelése. Szerinte most harcolni kell mindenért, amit eddig természetesnek vettünk.
A kormányfő két nagy csatát valószínűsített: szerinte az első az energiáért, a megélhetési költségekért, az elviselhető rezsiárakért folytatott küzdelem, de lesz majd harc a munkahelyekért is, mert minden előrejelzés szerint a szankciós politika és a háború együttes hatása miatt az európai gazdaság recesszióba lép. Hangsúlyozta: Magyarországon most még munkaerőhiány van, de azt tanácsolja mindenkinek, akinek van munkája, hogy az becsülje meg és tegyen meg mindent azért, hogy meg is tudja tartani, mert a következő hónapokban már európai gazdasági visszaeséssel kell számolni.
A háborús helyzetre az összefogás a jó válasz, nem a politikai haszonlesés – hangsúlyozta a miniszterelnök, arra kérve a kisadózó magyarországi vállalkozásokat (katásokat) és a rezsicsökkentéssel működő háztartásokat, hogy értsék meg a kormány döntéseit. Orbán Viktor bírálta a baloldali ellenzéket, és úgy értékelt: a választási kampányban bebizonyították, hogy nem lehet rájuk bízni az ország vezetését, háborús körülmények között pedig végképp nem. Hozzátette: a választást elvesztették és eddig „csendben ültek”, most azonban, hogy itt az első olyan intézkedés, amelynek vannak olyan érintettjei, akiknek ez fáj, akik ellenzik ezeket a kormánydöntéseket, a baloldal „fölül” erre a hullámra.
Szerinte ez a jövőben is így lesz, bármilyen intézkedés, amely megkérdőjelezhető és vitatható, arra a baloldali ellenzék fel fog ülni, és megpróbál hangulatot kelteni a kormányzás ellen, mert politikai hasznot akar ebből húzni. Kijelentette: ezt nagyon rossz politikának tartja, mert miután háborús állapotok vannak, az összefogás a megoldás. Ezért arra kérte a katásokat és a rezsicsökkentéssel működő háztartásokat, hogy értsék meg azt, ami most történik és segítsenek abban, hogy egy ilyen háborús helyzetben az ország működőképességét, az emberek életszínvonalát, munkahelyét, a nyugdíjakat meg tudják védeni.
A magyar kormány csütörtökön azt közölte a honlapján, hogy a rezsicsökkentés mindenkinek fennmarad, de csak az átlagfogyasztás mértékéig. Azt írták: az átlagfogyasztásig továbbra is mindenki havi 159 ezer forintot spórolhat meg a rezsicsökkentéssel, viszont az átlagon felüli többletfogyasztás után piaci árat kell fizetni.
Az elhúzódó orosz–ukrán háború és a brüsszeli szankciók miatt egész Európában drasztikusan emelkednek az energiaárak és energiaválság alakult ki – hangsúlyozták, hozzátéve, egy év alatt az áram ára több mint ötszörösére, a gáz ára több mint hatszorosára emelkedett, és az áremelkedés tovább folytatódik. „A kormány rendkívüli intézkedésekkel biztosítja, hogy az országnak legyen elég energiája télen is, a rezsicsökkentés pedig fenntartható maradjon. A háztartások háromnegyedét továbbra is 100 százalékban védi a rezsicsökkentés. Csak az átlagon felüli többletfogyasztás után kell piaci árat fizetni” – közölték.
Egy átlagfogyasztó – mint ismertették – ma havonta 7750 forintot fizet az áramért, ez a rezsicsökkentés nélkül 50 833 forint lenne. Az átlagos gázfogyasztás havi díja most 15 833 forint, ez a rezsicsökkentés nélkül 131 444 forint lenne. Az átlagfogyasztásig a jövőben is mindenki havi mintegy 159 ezer forintot spórolhat meg a rezsicsökkentéssel. Áramellátásban 5,6 millió fogyasztóból 4,2 millió átlagfogyasztású vagy az alatti. Gázellátásban 3,5 millió fogyasztóból 2,6 millió átlagfogyasztású vagy az alatti – írták, megjegyezve: azoknak a nagy része is, akik túl vannak a sávhatáron, „igen közel” vannak az átlaghoz, „tehát kis odafigyeléssel” a sávhatár alatt maradhatnak.
Az új szabály augusztus elsejétől lép életbe, ezt követően is az előzőleg megállapított éves átlagfogyasztásra lesznek kiállítva a számlák. A számlázási rendszer technikai átállása előkészítés alatt áll, a technikai részletekről a fogyasztók időben tájékoztatást kapnak – írta a kormany.hu.
