Hiába indult újra az Északi Áramlat és jön ismét orosz gáz a Balti-tenger alatt Németországba, június második feléhez hasonlóan csak csökkentett mennyiség érkezik. A téli gázellátás problémás lehet, a már egyébként is magas világpiaci gázárak pedig elszabadulhatnak. A német külügyminiszter felkelésektől tart gázhiány esetén.
Mégsem igazolódtak be a nyugati félelmek ellenére, miszerint az orosz gázipari óriáscég, a Gazprom – válaszul az Oroszország elleni uniós szankciókra – nem fogja újraindítani a gázszállítást a karbantartás miatt július 11-én leállt Északi Áramlaton.
A vezetéken, amely a Balti-tenger alatt szállít gázt Oroszországból Németországba, ismét érkezik gáz, erősítette meg az üzemeltető konzorcium, a Nord Stream AG egyik szóvivője a DPA hírügynökségnek. A szóvivő szerint mintegy 67 millió köbméter gáz, azaz erősen csökkentett mennyiség jön majd napi szinten az északi Áramlat gázvezetéken. Ez a teljes kapacitás mintegy 40 százaléka, azaz visszaállt a karbantartás előtti állapot.
Klaus Müller, a Bundesnetzagentur (a gázvezetékeket felügyelő német szövetségi hálózati ügynökség) vezetője elmondta, hogy jelenleg mindössze 30 százalékon áll a teljes kapacitás mutatója. Egy pénteki interjúban pedig arról is beszélt, hogy nem következett be ugyan „a legrosszabb forgatókönyv”, de még nem múlt el a veszély:
„Jelenleg ki vagyunk szolgáltatva Oroszországnak, ők döntenek ugyanis arról, mennyi gázt továbbít nekünk az Északi Áramlat 1”.
Klaus Müller szerint ezért is fontos a takarékoskodás és egyéb források bevonása. Kiemelte, hogy még 40 százalékos kapacitás-kihasználtságnál is „jelentős erőfeszítéseket” kell majd tenni annak érdekében, hogy „jól átvészeljék” a következő telet. Ráadásul a gáztárolók feltöltésénél már az azt követő, 2023-24-es télre is gondolni kell.
Németországban már egy hónapja van érvényben a földgázellátási válsághelyzet második riasztási fokozata. Az orosz gáz mennyisége mindenesetre nagy hatással lehet a német (és persze nem csak a német) gazdaságra, a gázárakra és így az egész lakosságra is.
A kieső mennyiséget ugyanis a piacról kell pótolni, márpedig a cseppfolyósított gáz 2,5-szer drágább az orosz vezetékes gáznál.
Németországban jelenleg 65 százalékos az átlagos töltöttség a Bundesnetzagentur tegnapi jelentése szerint.
A dokumentum arra is figyelmeztet, hogy a nagykereskedelmi árak a szállított mennyiség csökkenése miatt „érezhetően növekedtek”, „magas szintre álltak be”, és mind a cégeknek, mind a háztartásoknak „egyértelmű áremelkedésre” kell berendezkedniük. Sokan már most az árak duplázódásával szembesülnek – ez az éves elszámolás idejétől is függ –, jövőre pedig a havi gázszámla minimum a háromszorosára nő majd Klaus Müller szerint és a német külügyminiszter is már lázadásokkal számol a helyzet további romolása esetén.
„Ha nem kapjuk meg a gázturbinát, akkor nem fogunk több gázt kapni, és akkor többé egyáltalán nem fogjuk tudni támogatni Ukrajnát, mert a népfelkelésekkel leszünk elfoglalva” – mondta Annalena Baerbock német külügyminiszter. Hozzátette, hogy „továbbra is szükségünk van a gázra Oroszországból.”
