Boldoggá avatták a kommunizmus áldozataként 1957. december 15-én vértanú halált halt Brenner János katolikus papot kedden szülővárosában, Szombathelyen.
A több mint tizenötezer ember részvételél tartott latin nyelvű boldoggá avatási szentmise elején Angelo Amato bíboros, az Apostoli Szentszék szentté avatási ügyek kongregációjának prefektusa felolvasta Ferenc pápa levelét, amelyben az egyházfő engedélyezte Brenner János egykori rábakethelyi káplán boldoggá avatását. Ezután a helyi templomokban imádkoznak hozzá, minden évben megemlékeznek vértanú halálának „mennyei születésnapjának” évfordulójáról és a boldogok között tisztelik.
A szertartás részeként, a szokásoknak megfelelően Brenner János ereklyéjét – szegycsontjának egy darabját – egy szentségtartóban az oltár mellé helyezték. Külön érdekesség, hogy Brenner József nagyprépost, a boldoggá avatott Brenner János öccse tette ezt. Szentbeszédében Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek azt mondta: Brenner János nem akármilyen gyilkosság, nem valami látszólagos baleset áldozata lett, hanem megadatott neki, hogy az oltáriszentség vértanúja legyen, méltán nevezzük őt a magyar Tarzíciusznak.
Kiemelte, hogy az 1950-es években a folyamatosan az egyházat támadó intézkedések, a szerzetesrendek feloszlatása, majd az 1956-os forradalom leverését követő megtorlások közepette a fiatal káplán „szemet szúrt” a állam megbízottjának. „Fő bűne az volt, hogy szerették a fiatalok és szerették az öregek. Nagyon sok embert szerzett meg a hitnek, az egyháznak” – mutatott rá a bíboros.
Felidézte, hogy milyen brutális kegyetlenséggel – harminckét késszúrással, testét megtaposva, csontjait eltörve – oltották ki a fiatal káplán életét.
A szentmise záró részében Angelo Amato bíboros kiemelte: Boldog Brenner János az evangélium szerinti életre nevelte a fiatalokat, arra, hogy tiszteljék felebarátaikat, segítsék a rászorulókat, mozdítsák elő az egyetértést a társadalomban és az összhangot a családban. Tekintetének tisztaságáért és derűs modoráért mindenki szerette. Szavai szerint az államhatalom elnyomása ellenére örömmel döntött a papi hivatás mellett. Bátor volt. Tudta ugyan, milyen veszélyes, mégis kitartott hivatásában.
Szavai szerint a jóságos, ártatlan papot megölésénél a „gonoszság misztériuma mutatkozik meg, amely beszennyezi a történelmet, amely megrontja az emberi szívet, amely lesújt gyilkos kezével Ábelre, amely megfeszíti Jézust”. Brenner János papi jelmondatára is utalva – az Istent szeretőknek minden a javára válik – hozzáfűzte: a rossz már ezen a földön vereséget szenved a jótól, a rosszak gőgjét végül mindig legyőzi a jók alázata.
A záró áldás előtt Székely János szombathelyi megyéspüspök mondott köszönetet Brenner János boldoggá avatásáért.
[MTI]
