Noha az átlagnyugdíj értéke növekedett, még mindig sok idős személy küszködik nehézségekkel, az első negyedév végén az állami társadalombiztosítási nyugdíjasok 24,57 százaléka részesült 1000 lejig terjedő juttatásban. A nyugdíjasok száma ráadásul számottevően csökkent az elmúlt időszakban.
Március végén 4 813 753-ra volt tehető a nyugdíjasok száma Romániában, ez 30 319-cel kevesebb, mint a tavaly év végén, és 80 904 fővel kevesebb 2021 hasonló időszakához képest – derül ki a munkaügyi minisztérium friss összesítéséből. Elgondolkodtató adatok Eszerint az első negyedév végén a társadalombiztosítási rendszerhez tartozó nyugdíjasok megközelítőleg 4,610 millióan voltak, ami a nyugdíjasok 95,79 százalékának felel meg (a fennmaradó 202 868 személy mezőgazdasági nyugdíjas).
Tavaly március végéhez képest idén a harmadik hónap végén az átlagnyugdíj értéke 174 lejjel volt magasabb. Az állami társadalombiztosítási nyugdíjasok között a legmagasabb az öregségi nyugdíjasok aránya: 78,91 százalék, ami 3 638 292 főnek felel meg. Nyugdíjuk (1773 lej) idén márciusban 190 lejjel volt magasabb az előző év azonos időszakához képest. A mezőgazdasági nyugdíjasok 92,79 százaléka részesült öregségi nyugdíjban, továbbá 0,17 százalékuk rokkantsági- és 7,04 százaléka utódnyugdíjban. Az átlagnyugdíj 711 lej volt, 67 lejjel több, mint 2021 márciusában.
A korhatáros nyugdíjasok átlagnyugdíja valamivel magasabb, 741 lej volt, ez 69 lejjel magasabb, mint tavaly márciusban. Az is kiderül az adatokból, hogy 2022 márciusában az állami társadalombiztosítási nyugdíjasok 24,57 százaléka részesült 1000 lejig terjedő juttatásban. Az átlagbér az említett hónapban bruttó 6401 lej volt, az átlagos állami társadalombiztosítási nyugdíj pedig a bruttó átlagkereset 27,70 százaléka és a nettó átlagkereset 45,03 százaléka (3937 lej). Március végén egyébként 7 851 858-an fizettek be a nyugdíjrendszer második pillérébe, 173 423 fővel többen, mint tavaly március végén (a legtöbben 25 és 45 év közöttiek).
Nagyon magas értéknek tartja a nyugdíjasok számának közel 81 ezer személlyel való csökkenését egy év alatt Szabó Árpád közgazdász. Mint mondta: nehéz megmondani, mi állhat a jelentős visszaesés hátterében, de meglátása szerint egyik fő ok a koronavírus-járvány és a gyenge egészségügyi ellátórendszer lehet, arról nem is beszélve, hogy ebben a korcsoportban amúgy is gyakoribbak az elhalálozások.
A jelenlegi gazdasági helyzet miatt továbbá előfordulhat, hogy sok idős személy, aki eléri a nyugdíjkorhatárt, még nem vonul vissza, mert jóval többet keres munkavállalóként, és ezáltal a kieső nyugdíjasokat nincs, aki pótolja. Ez a hozzáállás annál is inkább érthető, ha megvizsgáljuk, mennyire alacsonyak a nyugdíjak az összesítés szerint. „Akik most nyugdíjasok, azok még a Ceaușescu-rendszerben kerültek be a munkaerőpiacra, akkor pedig nem léteztek magánnyugdíjpénztárak és kettes vagy hármas pillérek. Nagyon megdöbbentett, hogy az átlagos nyugdíj az átlagos nettó keresetnek mindössze 45,03 százaléka. Ez azt jelenti, hogy aki ledolgozta az egész életét, a végén a nyugdíja feleannyi sem lesz, mint amennyi a fizetése volt – nehezményezte a szakember. Hozzátette: a mezőgazdasági nyugdíjasok még nehezebb helyzetben vannak. „Mindig is probléma volt, hogy a mezőgazdasági munkát nem becsülték meg.
Az állam úgy gondolja, hogy a városra beköltöző és munkahellyel rendelkező fiatalok részben eltartják a vidéken maradt szüleiket, másrészt pedig arra számítanak, hogy a kisebb háztáji gazdaságokban megtermelik, amire szükségük van. Ezekből az összegekből, amelyek az összesítésben szerepelnek, nem lehet megélni – húzta alá Szabó Árpád. A téma kapcsán elmondta: Hollandiában az a gyakorlat, hogy amikor egy mezőgazdasággal foglalkozó személy úgy érzi, hogy már nem tudja tovább vezetni a gazdaságot, akkor azt nem a legidősebb gyermeke örökli, hanem a visszavonulni szándékozó idős személy pénzért adja el a földeket annak a gyerekének, amely gazdálkodni akar. Ezáltal az idősek kapnak annyi pénzt, amelyből ki tudják pótolni az időskori bevételeiket, a fiatalok pedig biztosan meg fogják munkálni a földet, ha pénzt adtak érte. A közgazdász végül arra is kitért, hogy a nyugdíjasok számának csökkenése ellenére még mindig közel ötmillió nyugdíjas él az országban, ami a lakosság több mint egynegyedét jelenti. Körülbelül ugyanennyi 18 év alatti fiatal van, tehát az ország lakosságának kevesebb mint fele aktív munkavállaló. Ezáltal mindenki több mint egy személyt „kell eltartson”.
