Több mint 38 millió európai munkavállaló nem engedheti meg magának idén nyáron az egy hét nyaralást az Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) szerint. A legnagyobb arányban Romániát érinti az úgynevezett „üdülési szegénység”, itt a munkavállalók 47 százaléka számára csak egy álom marad, hogy egy évben egyszer elutazzanak egy hétre vakációzni.
Az EU statisztikai hivatalának adataira alapozott tanulmány szerint 2019 óta az uniós tagállamok közül 11 országban nőtt azon munkavállalók aránya, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy egy évben egyszer otthonuktól távol vakációzzanak. Az Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) szerint Európában több mint 38 millió munkavállalót érint ez a jelenség, amelyet úgy neveznek, hogy „üdülési szegénység”. Csaknem négymillió munkavállalót érint A legmagasabb ez az arány Romániában: nálunk a munkavállalók 47 százaléka mondhatja el magáról, hogy hiába dolgozik, csak a megélhetésért küzd napról napra, és csak álmodik arról, hogy elmenjen egy hétre vakációzni egyszerűen azért, mert nem futja ilyesmire. Az Európai Szakszervezeti Intézet adatai szerint 3 925 812 munkavállalót érint ez Romániában, ráadásul 2019 óta romlott is a helyzet valamelyest, akkor ugyanis még 45,7 százalékra becsülték az üdülési szegénységgel érintett munkavállalók arányét. A lista második helyén Görögország áll, ott a munkavállalók 43,4 százaléka érintett, Litvániában 41, Horvátországban pedig 39,7 százalékuknak nem futja szabadságolásra, de 2019 óta romlott a helyzet még e tekintetben Bulgáriában, Spanyolországban, Lettországban és Máltában is, valamint Dániában, Luxemburgban és Finnországban is rosszabb a helyzet, mint két éve, de ott mégis csupán a lakosság 6–7 százaléka érintett. Abszolút számokban – nyilván a nagy népesség miatt – Olaszországot érinti a leginkább a jelenség, ott a 36,5 millió munkavállalóból 8 millióan nem mennek el nyaralni, és legalább 5,2 millióan vannak kitéve a szegénység kockázatának, Spanyolországban 4,6 millió, Franciaországban 4,1 millióra becsülik az érintett munkavállalók számát.
Az Európai Szakszervezeti Intézet az adatok mellett rámutat, hogy „a megélhetési válság egyre nagyobb nyomást gyakorol a dolgozó emberekre, egyre többen számolnak be arról, hogy küzdenek a megélhetésért, és a nyaralás még elérhetetlenebbé válik”. A szervezet hozzáteszi, ezzel egyidejűleg az európai vállalatok profitrészesedése is nőtt, „ami azt jelenti, hogy a vezetők és a részvényesek több pénzt halmoztak fel maguk között a munkavállalók kárára”. Európában bérválság van, amely az árak további emelkedésével valószínűleg tovább fog súlyosbodni. Az Európai Szakszervezeti Intézet szerint béremelésekre van szükség. A nyaralás nem lehet luxus, mivel alapvető fontosságú a munkavállalók egészségének és jólétének biztosítása szempontjából – mondta Esther Lynch, az intézet főtitkárhelyettese egy nyilatkozatban.
Bár a közösségi oldalakon számos tengerparti, vakációzó kép terjeng, valamint az emberek előszeretettel mesélnek hazatérve a nyaralásukról, a tapasztalat is azt mutatja, hogy nem általános ez: vannak gyerekek, akik csak az ingyenes egyházi táborokba, vagy falura a nagyszülőkhöz jutnak el, és vannak dolgozó emberek, akiknek a közeli strandra sem igen futja, nem hogy egy utazásra . Egy marosszentkirályi kétgyermekes családanya azt meséli, az ő családjukban fel sem merül az üdülés, amíg csak egy gyerekük volt, megesett, hogy elmentek pár napra Parajdra, azt is leginkább azért szorították ki, mert a nagyobbik gyerekének kezelésre kellett menni a sóbányába, s akkor már a strandra is ellátogattak. Pár éve azonban ez sem merül fel, ő gyermeknevelésen van, a férje dolgozik, s a nyár, a szabadság napjai ugyanúgy telnek, mint egy átlagos hétvége: otthon.
