Merjük-e azt hinni, hogy győzedelmes Krisztusa van egyházunknak, és nem defenzív utóvédharcot vívunk a 21. században, ahol az utolsó majd lekapcsolja a villanyt? – hangzott el a kérdés Balatonszárszón, ahol arról rendeztek kerekasztal-beszélgetést a Reformátusok Szárszói Konferenciájának első napján, hogy „mi fán terem” a magyar református nemzetstratégia.
Tapolyai Emőke pszichológus, Hajdú Zoltán Levente lelkész, a református missziói szolgálat vezetője és Lánczi András filozófus, egyetemi tanár Balog Zoltán dunamelléki püspök, a zsinat lelkészi elnökének moderálása mellett vitatták meg a reformátusság jövőjének kérdéseit.
Balog Zoltán a beszélgetés során ismertette a református nemzetstratégia rövid történetét, amely egy döntés nyomán egy éve indult útnak, majd közös gondolkodással folytatódott a református közösségen belül.
A püspök kiemelte: mi, magyar reformátusok nemzeti egyházban gondolkodunk, a református egységet már azelőtt újra megteremtettük a Kárpát-medencében, hogy a politika megadta volna az állampolgárság felvételének lehetőségét a határon túli magyaroknak. A stratégia megalkotása és megvitatása közben kiderült, hogy a legfontosabb feladat a belső szellemi, lelki vonalak megerősítése.
Egy-egy stratégia mindig azt hangsúlyozza, mit tartanak fontosnak, milyen gyakorlati tevékenységre van szükség – mondta Lánczi András, aki szerint nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a közeget, amiben élünk. Amikor egy vallási közösség figyelmet fordít arra, hogy nemzetstratégiát alkosson, akkor valahova tartozónak vallja magát. Ha pedig valaki nemzetstratégát alkot, akkor a célokról is beszélnie kell. Persze egy nemzet esetében legmagasabb szinten ez a politika feladata, mégsem lehet sikeres az ilyen tevékenység, ha nincsenek „lejjebb” is hasonló kezdeményezések – tette hozzá a filozófus.
Hangsúlyozta: Fontos, hogy egy-egy közösség milyen módon értelmezi önmagát a nemzeten belül, és a nemzetet milyen támasztékokkal kívánja segíteni. Szerinte a nemzetstratégiai dokumentumból kiderül, hogy a református közösséget leginkább a hitvesztés problémája foglalkoztatja.
