A számítógépek elterjedése és a levegő szennyezettsége is állhat amögött, hogy megtörtén a világintelligenciában megfigyelhető növekedés. Sőt, jó pár éve csökkenést mutatnak ki a kutatások.
Az IQ-mérések akkor már fél évszázados történetében először az 1970-es években figyeltek fel az általános intelligencia-szint növekedési ütemének egyik évtizedről a másikra bekövetkező lassulására. Ami – tekintve, hogy csak 3 pontos mérséklődésről volt szó egy olyan rendszerben, ahol a 100-as érték az átlagos intelligenciahányadosnak felel meg – kezdetben nem keltett különösebb feltűnést. Egy-két generáció távlatában viszont már egyértelművé vált, hogy trendszerű jelenségről van szó. Az 1990-es évekre azonban – országonként változó mértékben – a növekedés lassulása csökkenésbe ment át. Egy norvég kutatás 2004-ben mutatott ki csökkenést, majd a vizsgálódást dán, angol, ausztrál, finn, francia és holland elemzések követték, amelyek hasonló következtetésre jutottak.
A növekedés lassulását Flynn-effektusként kezdték emlegetni, a csökkenésbe fordulást pedig fordított Flynn-effektusként. James R. Flynn új-zélandi intelligenciakutató volt ugyanis az, aki felfigyelt a jelenségre.
A képet árnyalja, hogy a hiba részben a mérést végzők „készülékében” is lehet. Hiszen ha ugyanazokat a feladatokat a soron következő generáció tagjainak kell megoldaniuk, az átlageredmény egy picit mindig jobb lesz. A múltbeli méréseket az is befolyásolta, hogy minél ismertebb és elterjedtebb volt maga az IQ-tesztelés „intézménye” a különböző korokban, annál nagyobb helyzeti előnyből indultak azok, akik előre tudták, milyen típusú feladatokkal kerülhetnek szembe. Mostanra azonban e tekintetben már nagyjából egyenlő pályákon, egyenlő eséllyel indul a verseny, így néhány évtizedes adatok összevetése alapján egyértelműnek tűnik az IQ-szint általános csökkenése.
A korábbi növekvő trend utóbbi időben történt megfordulásának az oka egy 2018-as norvég tanulmány szerint nem a genetikában keresendő. A korábbi növekedés részben magyarázható volt azzal, hogy 20. században a fertőző betegségek visszaszorultak, így az emberi test több energiát tudott a védekezés helyett az agyműködésnek szentelni, ráadásul eleve több energia állt rendelkezésére a táplálék könnyebb elérhetővé válása miatt.
