Háromból csak egy szülő tud új ruhát és cipőt vásárolni a gyerekének tanévkezdésre – derül ki a CEC Bank és a FinZoom.ro banki összehasonlító portál felméréséből, amely szerint a romániai szülők gyermekenként átlagban 540 lejt költenek az iskolakezdésre.
A közvélemény-kutatás adatai szerint a válaszadók 33,23 százaléka 300 és 500 lej közötti, 31,2 százalék 500 és 1000 lej közötti, 8,11 százalék pedig 1000 lej fölötti összeget szán az iskolakezdésre – ismerteti az Agerpres. A megkérdezettek 47,74 százaléka őgy becsülte, hogy idén mintegy 30 százalékkal több pénzt kell fordítania erre a célra, mint az előző években, míg 12,17 százalék a tavalyihoz hasonló összegű kiadásokra számít. A válaszadók nagy része – 47,1 százalék – a havi fizetéséből állja az iskolakezdéssel járó költségeket, 24,5 százalék korábban pénzt tett félre erre a célra, 11 százalék pedig kölcsönből fedezi a kiadásokat. A felmérésből az is kiderül, hogy háromból egy szülő magánórára járatja a gyerekét, a legtöbben (42,2 százalék) matematikából és román nyelv és irodalomból (28,05 százalék) járnak korrepetálásra. Az iskolakezdésre fordított pénz nagy részét a tanszerek emésztik fel, a legtöbben 300 és 500 lej közötti összeget szánnak erre. Ruhára és cipőre a költségvetés 34,82 százaléka, tankönyvekre és füzetekre 21,79 százaléka megy el. Csak minden harmadik szülő tud új ruhát és cipőt vásárolni a gyerekének tanévkezdésre, és csak minden második gyermek kap új iskolatáskát. Ezzel szemben a gyerekek 3,6 százalékának több új iskolatáskát is vásárolnak a tanév során, ezt is divatcikként tartják számon. A legtöbben továbbra is a bevásárlóközpontokból és szupermarketekből vásárolnak taneszközöket – a megkérdezettek 43,1 százaléka –, 22 százalék a szaküzletekből, 21 százalék a könyvesboltokból szerzi be a kellékeket. A válaszadók mindössze 14 százaléka ejti meg online az iskolakezdési bevásárlást. Szinte valamennyi válaszadó azt állította, hogy gyermekei használják a technológia vívmányait a tanuláshoz. A legtöbben (34,67 százalék) okostelefont használnak, aztán a táblagép (29,7), a laptop (25,5) és az asztali számítógép (10) következik a sorban. A közvélemény-kutatás 1100 internethasználó személy megkérdezésével készült, akiknek 61,8 százaléka munkavállaló, 32,21 százaléka 25 és 40 év közötti, 35,86 százalék felsőfokú végzettséggel rendelkezik.
