A németek komoly bajban vannak, mert nem ahhoz szoktak, hogy a jövedelmük akár több mint felét, vagy nemsokára kétharmadát lakbérre, rezsire és élelmiszerre fordítsák – mondta Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója az Origónak adott interjúban az európai energiahelyzetről. A politológus szerint a háborús szankciók és ellenszankciók miatt most csökken az elérhető gáz mennyisége és nő az ára. Az igazgató kifejtette, mit terveznek a németek és a franciák, és miért szorul a hurok Olaf Scholz német kancellár nyaka körül.
A végeláthatatlan magas infláció miatt folyamatosan csökkennek a reálbérek Németországban. A fizetések még kevesebbet érnek majd ősszel, mert tartósan emelkednek a fogyasztói árak. Ez mennyiben hat majd a németek által megszokott életszínvonalra, és mit idézhet elő gazdaságilag?
A németek nem ehhez szoktak, és nem ezt ígérték nekik. A szankciók kihirdetésénél a német politikusok azt mondták, hogy országuk és gazdaságuk felkészült a szankciókra. Ezt hallva sokan azt gondolták, hogy a 2014-es helyzethez hasonlóan lesznek ugyan szankciók, ám azok hatása a hétköznapokban minimálisan lesz csak érezhető. Ehhez képest
MOST EGY ENYHE TÉLÉRT IMÁDKOZNAK, MIVEL MÉG MINDIG OTT TARTANAK, HOGY VAGY A LAKOSSÁGNAK JUT GÁZ, VAGY AZ IPARNAK. HOGY MINDKETTŐNEK JUSSON, SZIGORÚ TAKARÉKOSSÁGOT RENDELTEK EL.
A megugró élelmiszer- és energiaárak ráadásul mindenkit érintenek. A nagyvárosi lakbérek már régóta magasak voltak, ehhez járult most a magas rezsiköltség és a drága nagybevásárlás.
