Az államfő és a kormány lemondását követelték vasárnap Chișinăuban, ahol a szervezők szerint több tízezren elsősorban az üzemanyagárak növekedése miatt vonultak az utcára.
Az oroszbarátnak tartott ellenzéki Șor Párt által egy hét leforgása alatt másodszorra szervezett demonstráción a magas infláció miatt is bírálták Maia Sandu elnököt, de azt is számonkérték rajta, hogy nem sikerült a Moldovai Köztársaság számára előnyösebb gázárat kialkudnia Oroszországgal.
Ez volt a legnagyobb tiltakozás az országban a Nyugat- és románbarátként ismert államfő 2020. novemberi megválasztása óta, ugyanakkor közel sem ért véget, sok tiltakozó ugyanis sátort vert a moldovai fővárosban, és az államfő távozását, előre hozott választások kiírását követeli.
Moldova jelentős gazdasági nehézségekkel küzd: az ötvenszázalékos emelkedést követően szeptemberben újabb huszonkilenc százalékkal nőtt az energiahordozók ára.
„A Moldovai Köztársaság a hatóságok miatt a klinikai halál állapotában van”
– jelentette ki Dinu Turcanu, az ellenzéki Șor Párt politikusa. Az országban az infláció harmincöt százalékosra emelkedett, miközben a gazdaság a bénulás jeleit mutatja.
A Mediafax hírügynökség beszámolója szerint egyes elemzők orosz gázcsapdaként jellemzik a kialakult helyzetet. A pénzromlást elsősorban az áram- és gázárak emelkedése okozza, de az élelmiszerek már tavaly óta drágulnak. Augusztusban csaknem negyven százalékkal voltak drágábbak az élelmiszerek, mint egy évvel ezelőtt.
A moldovai gazdaság túlnyomórészt mezőgazdasági jellegű. Az ágazat az elmúlt fél évezred legsúlyosabb szárazsága miatt idén várhatóan csaknem húsz százalékkal teljesít gyengébben, miközben a GDP közel negyedét a mezőgazdaság állítja elő. Miután tavasszal Chișinău és Kijev elnyerte az EU-tagjelölti státust, Oroszország teljesen leállította a Moldovából érkező gyümölcsimportot, miközben a moldovai alma- és szőlőexport kilencvenöt százaléka az orosz piacra irányult.
Bár tavaly először kapott gázt Romániából, illetve Lengyelországból, Moldova továbbra is az Oroszországból importált gáztól függ, ráadásul komoly tartozásai vannak a Gazprommal szemben. A volt szovjet tagköztársaság energiafogyasztásának nagy részét a transznisztriai szeparatista régióból fedezi, ahol egy hatalmas hőerőmű állít elő energiát orosz gáz elégetésével. Jelenleg nincs biztosíték arra, hogy a moldovaiak télen nem maradnak hidegen és sötétben – írja cikkében a Mediafax.
Cosmin Popa Oroszország-szakértő, a bukaresti Nicolae Iorga Történettudományi Intézet kutatója szerint Vlagyimir Putyin az ukrajnai orosz háborús kudarcok után, kétségbeesésében kész „a zavarosban halászni”, amihez jó terep lehet Moldova. „Chișinău rendkívül óvatos, igyekszik nem provokálni Oroszországot a sajátos helyzete miatt. Ugyanakkor a Chișinău és Tiraszpol közötti status quo megtartását célzó felfogást az új politikai és katonai körülményeknek megfelelően kellene frissíteni” – fogalmazott a szakértő. Szerinte abban az esetben, ha Tiraszpol a Chișinău által elfogadható feltételekkel akarja rendezni státusát, első lépésként távozásra kellene kérnie a Transznisztriában békefenntartókként jelen lévő orosz csapatokat.
A kutató arra emlékeztetett, hogy még az örmény hatóságok is elismerték Oroszország kudarcát az Azerbajdzsán és Örményország közötti béke biztosítójaként. Popa úgy véli, amennyiben nem változik a chișinăui álláspont Transznisztria kapcsán, Oroszország és moldovai képviselői tovább fogják gyengíteni a Maia Sandu nevével fémjelzett hatalmat.
A szakértő szerint gazdasági alapú tiltakozások szítása, de a gagauz szeparatista törekvések kiélezése is azt a célt szolgálná, hogy újrainduljon a közvetlen párbeszéd a Moldovai Köztársaság és Oroszország között.
