Elemzők szerint októbertől meghaladja a 4 százalékot a fogyasztói jelzáloghitelek irányadó mutatója (IRCC), így jelentősen nőhet a hosszú lejáratú bankkölcsönnel rendelkezők havi törlesztőrészlete.
A legtöbb pénzintézet 4,06 százalékos IRCC-t használva számolta ki a kamatot októbertől kezdődően mind a már futó, mind pedig a következő hónapokban felvehető hitelek esetében – közölte az Economica.net. A gazdasági portál által bemutatott egyik példa szerint egy 300 ezer lejes, 25 éves futamidejű Új otthon kölcsön esetében az ügyfél jelenleg átlagosan 4,65 százalékos összkamattal (2 százalékos fix banki kamatrész plusz 2,65 százalékos IRCC) 1694 lejt fizet havonta, ám októbertől 6,06 százalékra ugrik a teher, ami 1944 lejes havi visszafizetendő összeget eredményez. Tehát ez esetben 250 lejjel nő a törlesztőrészlet, ami 15 százalékos emelkedést jelent. Abban az esetben, ha a fix kamat három százalékos (az Új otthon programban ez 2 és 3 százalék között mozoghat), a teljes kamat pedig így 5,65-re rúg, utóbbi októbertől 7,06-ra ugrik, ami által egy 275 ezer lejes hitel esetében 1546-ról 1763 lejre nő a részlet (216 lejes növekedés). A portál egy harmadik példát is bemutatott, amelyben az idén júliusban tapasztalt átlagos adatokra alapoznak – ezekben a még a régi bankközi hitelkamatlábat, a jelentősen elszállt ROBOR-t alkalmazó hitelek is benne vannak. Eszerint egy 225 ezer lejes, 25 éves futamidejű hitel eddig átlagosan 6,41 százalékos kamatterhet viselt, ez pedig most 7,82 százalékra ugrik, ami 1506 lejről 1709 lejre növeli a havi részletet. A Román Nemzeti Bank szeptember 30-án közli a hivatalos IRCC-számot, amely három hónapig lesz érvényes. Egyébként szakemberek hasonló mértékű növekedést várnak a következő, januári frissítéskor is. Mint ismeretes, a régi hitelesek közül az elmúlt hónapokban több ezren kérték az átállást a három vagy hat hónapos bankközi hitelkamatlábról (ROBOR) a fogyasztói hitelek irányadó mutatójára (IRCC), ugyanis előbbi jelentősen megugrott, jelenleg kevéssel 8 százalék alatt mozog. Eközben az IRCC sokkal kisebb értékeken állt, az elmúlt három hónapban 2,65 százalékon. Ugyanakkor köztudott, hogy a ROBOR-t 2019-ben felváltó index, az IRCC (amelyet anno a törlesztőrészletek stabilizálása érdekében vezetett be a kormány és a jegybank; a 2019 tavasza óta felvett hitelek esetében már ezt a kamatlábat alkalmazzák) jelentős fáziseltolódással, de nagyjából követi a ROBOR útját. Csakhogy az új referenciamutató bevezetése óta bebizonyosodott, hogy az IRCC általában kisebb volt a ROBOR-nál, csupán rövid ideig haladta meg „elődjét”. Az új, hivatalosan negyedévente frissített mutatót már a korábban lebonyolított, valós tranzakciók alapján számolják, miközben elődje a bankok által az egymás közötti adásvételek esetén egy időintervallumban csupán felajánlott kamatok átlagát tükrözi. Egyes szakvélemények szerint magas, növekvő infláció esetén az IRCC-s ügyfelek járnak jobban, miközben a ROBOR nagyon alacsony infláció esetén lehet „nyerő”.
