Aki a cím alapján azt hinné, valamilyen titkos és szaftos vatikáni történet jön, azt máris el kell keserítenünk: természetesen a pápa azelőtt volt kidobó, hogy pápa lett volna. Sőt, azelőtt, hogy pap lett volna. Hosszas médiatalálgatások után végül maga a pápa beszélt arról 2013-ban, hogy volt ő nemcsak kidobó, de még portás is.
Jorge Bergoglio Argentínában nőtt fel egy olasz bevándorló fiaként: apja, Mario José Bergoglio 22 éves korában költözött ki Argentínába a fasizmus elől menekülve. Könyvelőként dolgozott, itt ismerte meg feleségét, a családnak pedig öt gyereke született. Köztünk az elsőszülött Jorge 1936-ban látott napvilágot – őt ismerjük ma Ferenc pápaként.
Jorge Bergoglio, mielőtt az egyházba lépett volna, vegyésztechnikusi oklevelet szerzett, ennél többet viszont általában nem nagyon tudni a jelenleg regnáló pápa fiatalkoráról. Azt például igen, hogy a Buenos Aires-i bazilika levéltárában őrzött lista alapján már az ötvenes években szerepelt a neve az éjszakai szentségimádók névsorában. Az viszont már kevésbé ismert, hogy emellett a fiatal Bergoglio Buenos Airesben nemcsak templomokba járt, hanem klubokba is, kidobóként.
Amikor 2013-ban Jorge Bergogliót pápává választották, ő lett az első Dél-Amerikából származó nyugati egyházfő – ezzel együtt pedig a média nagy lelkesedéssel kezdte kutatni a múltját. Elsőként 2013 márciusában írt arról a Gazzetta del Sud nevű olasz lap, hogy a pápa „diákként egy éjszakai klubban dolgozott kidobóként, hogy el tudja tartani magát”. Később pedig a kidobós pletyka önálló életre kelt. A nagy amerikai hírügynökségek egymás után osztogatták meg a hírt, afféle meg nem erősített mítoszként beszélve a „kidobó pápáról”.
