Az RMDSZ törvénybe szeretné foglaltatni, hogy az erdélyi magyarságot ne lehessen nemzetbiztonsági kockázati tényezőnek tekinteni Romániában – jelentette ki egy pénteki kolozsvári sajtótájékoztatón Csoma Botond parlamenti képviselő, aki a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) felügyelő, és a nemzetbiztonsági törvények módosítására létrehozott különleges parlamenti bizottságban képviseli a szövetséget.
A képviselő elmondta: ha ezt sikerül a törvénybe foglalni, már nem fordulhat elő, hogy különböző stratégiák kockázati tényezőként említsék például a székelyföldi autonómiatörekvéseket. Arra utalt, hogy 2015-ben a közrendre és közbiztonságra vonatkozó országos stratégia tervezete a székelység autonómiatörekvését bűnügyi jelenségként jellemezte, amely fenyegetést jelent az állampolgárok jólétére és biztonságára. A vitatott bekezdés végül nem került be a stratégiába, de – amint azt korábban Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke saját tapasztalataira hivatkozva kijelentette – ennek ellenére alkalmazzák.
Csoma Botond elmondta: az SRI-t felügyelő parlamenti bizottság titkáraként feltett kérdésére azt a választ kapta a szolgálat egyik vezetőjétől, hogy Székelyföld területi autonómiájának a követelését nem tekinti kockázati tényezőnek a titkosszolgálat, míg az a szabad véleménynyilvánítás keretei közé illeszkedik. (kiemelés tőlünk – szerk.) A meg nem nevezett SRI-vezető az autonómiatervezet parlamenti benyújtását is a szabad véleménynyilvánítás megnyilvánulásának tekintette. Hozzátette: az autonómia követelése csak akkor lenne kockázati tényező, ha követelői a demokratikus folyamatokba nem illeszkedő cselekedeteket tennének.
Csoma Botond azt is elmondta, hogy az önkormányzati vezetők nemzetbiztonsági okokból történt megfigyelése kapcsán azt a választ kapta: a határ menti települések migrációs kockázatai miatt van szükség esetenként ilyen megfigyelésre. Amikor nevet nem említve ugyan, de Horváth Anna volt kolozsvári alpolgármester féléves nemzetbiztonsági megfigyelésére kérdezett rá, azt a választ kapta, hogy a megfigyelést esetenként az is indokolhatja, hogy az SRI úgy ítéli meg: valamely önkormányzati vezető idegen országok titkosszolgálatával léphet kapcsolatba.
Csoma Botond a januárban meghalt Verestóy Attila helyét vette át az SRI-t felügyelő bizottságban. Egyes – nacionalista hangvételű – román nyelvű portálok élesen bírálták, hogy román és magyar állampolgársággal is rendelkező politikus került a titkosszolgálat bizottságába.
[Forrás: MTI]
