A koszovói történések miatt az ország elnökének jóváhagyása alapján november 1-jén készültségbe helyezték a szerb hadsereget, valamint emelték a harckészültség szintjét is – közölte kedden délelőtt Milos Vucsevics.
Szerbia honvédelmi minisztere a Happy Televízió vendégeként arról is beszélt, hogy a katonaság készen áll Alekszandar Vucsics valamennyi meghagyását teljesíteni, hogy megvédje Szerbia polgárait, beleértve a Koszovóban élő szerbeket is, és efelől senkinek ne legyenek kételyei – írja a Szabad Magyar Szó.
Mi nem dőlhetünk hátra, de a párbeszédet szorgalmazzuk. Jobb ezer napon át tárgyalni, mint egy napot a lövészárokban tölteni – mondta Vucsevics, aki pár nappal korábban vette át a minisztérium vezetését Nebojsa Stefanovicstól.
Vucsevics szerint amikor Szerbia békéről és stabilitásról beszél, az nem azt jelenti, hogy gyenge vagy gyáva, mivel az ország hadserege sokkal erősebb, mint volt, de a kormány vezetése és az elnök meghagyása alapján jár el.
November 1-jén jár le a szerbiai rendszámmal rendelkező koszovói járművek rendszámtábláinak a cseréjére kitűzött határidő, és az eredeti tervek szerint azoktól, akik nem rendelkeznek RKS-táblával, elveszik a járművet.
Az amerikai és az európai politikusok szerették volna elérni azt, hogy a november elsejei határidőt 10 hónappal halassza el Pristina, de ez nem történt meg. Albin Kurti koszovói kormányfő annyi engedményt tett, hogy november 1. és 21. között csak figyelmeztetik azokat a gépjármű-tulajdonosokat, akik szerintük illegális táblával rendelkeznek, november 21. és január 21. között pénzbírsággal is sújtják őket, január 21. és március 31. között pedig próbarendszámokat fognak kapni.
A koszovói Szerb Lista egy közleményt adott ki válaszul, amiben azt írták: a rendszámtáblák miatti első büntetések »heves választ és ellenállást« fognak kiváltani.
A helyzet augusztus 1-jén kezdett súlyosbodni, amikor Pristina közölte, hogy kötelezi a Belgrád által támogatott és a koszovói intézményeket el nem ismerő északon élő szerbeket, hogy kezdjék el használni a Pristinában kiadott rendszámtáblákat.
Ezután két határátkelőt is lezártak a koszovói szerbek, tiltakozásul az új szabályok ellen. Az ország rendőrsége arról számolt be, hogy egyes helyekről lövések hallatszottak, de senki sem sérült meg.
A helyzet egy kissé nyugodtabbá vált, miután az Egyesült Államok és az EU hatására szeptember 1-re halasztották az új szabályok bevezetését Koszovóban.
Augusztus közepén Josep Borrell, az Európai Bizottság kül- és biztonságpolitikai főképviselője Alekszandar Vucsics szerb elnökkel, Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel, valamint Miroslav Lajcák, az Európai Unió Szerbia és Koszovó közötti párbeszédért felelős különmegbízottjával folytatott megbeszélést, ám elmozdulás nem történt a megoldás irányába
A NATO szeptember végén további, a koszovói békefenntartó misszióhoz tartozó tartalékos csapatokat rendelt be kiképzésre a szerb kisebbség és a kormány között húzódó feszültség folyamatos növekedése miatt.
Szerbia államfője, Alekszandar Vucsics később arról beszélt, hogy hiba volt a Nyugatra bízni a koszovói helyzet megoldását, mert az unióhoz való gyorsabb csatlakozásért cserébe azt kérik, hogy engedjék Koszovót csatlakozni a nemzetközi szervezetekhez.
Nagy hiba volt az Európai Uniót megbízni a helyzet megoldásával, mert most Szerbiától engedélyt várnak arra, hogy Koszovó beléphessen a nemzetközi szervezetekbe, cserébe pedig Szerbia gyorsabban válhatna az unió tagjává – fogalmazott akkor a szerb elnök.
