Putyin hatalma továbbra is erős és stabil, de vannak olyan jelenségek, amelyek felerősödése esetén aggódhat az elnök. Ezeket gyűjtötték össze a Stratfor geopolitikai cég elemzői.
Noha az ukrajnai harctéren bekövetkezett súlyos kudarcok ellenére Putyinnak továbbra sem kell hatalma elvesztésétől tartania, az elnök által indított háborújának magas ára és megkérdőjelezhető stratégiai haszna számos olyan lehetőséget teremt, amelyeken keresztül a Kremlre leselkedő veszélyek valószínűleg növekedni fognak, különösen a 2024-es elnökválasztás előtt. Erre a következtetésre jutottak tanulmányukban a Stratfor geopolitikai cég elemzői.
Fontos megjegyezni, hogy Oroszországban a keretrendszer, amelyben a politikai elit a hatalmát gyakorolja, egészen más, mint bármely másik, demokratikus és szabad országban. A Kreml ugyanis szisztematikus kampányt folytat az ellenzék felszámolására és az internet feletti szorosabb ellenőrzés megszerzésére, és erre már a háború megindítása előtt törekedett. Rengeteg pénzt pumpáltak bele a belbiztonságba, tovább fejlesztve az elnyomó apparátust, ami már a háború előtti hónapokban fokozta a másként gondolkodó, kritikus hangok elleni kampányát. Erre a legjobb példa 2021 júniusa, amikor Oroszország szélsőségesnek nyilvánította Alekszej Navalnij ellenzéki vezető szervezetét, valamint fokozta a nyugati techóriásokkal szembeni kényszerítő intézkedések alkalmazását. Ezek azért voltak fontos lépések, mert ezek nélkül a Kreml, vagyis maga az orosz államhatalom sokkal kevésbé tudta volna saját magát biztonságban tudni az invázió kezdete után.
A Stratfor szerint a jövőben is ezekre a kipróbált és finom technikákra támaszkodik majd, hogy ne növekedjen túlságosan a háború miatt a rezsimből kiábrándultak tábora. De a belbiztonsági erők legalább ekkora figyelmet fognak fordítani a gazdasági elitre is, hogy azoknak a tagjai ne fordíthassanak hátat a Kremlnek. A nagyobb államok közül Oroszország eddig is világelső volt az egy főre jutó rendőrök és belbiztonsági személyzet számában, de a kormány a belbiztonsági kiadásokat több mint 50 százalékkal, 4,42 billió rubelre emelte 2023-as orosz éves költségvetésben a 2022-es büdzséhez képest.
A Putyin uralmát fenyegető közvetlen veszély elsődleges jele az, ha Oroszország további, eddig általa már megszállt területeket veszít Ukrajnában. Az orosz elit és a közvélemény ekkor valószínűleg felemelné a hangját a háború ellen, és gúnyolódna azon, mondván, túl sok pénzt és emberéletet követelt. Ám a Stratfor szerint egyelőre nem tűnik valószínűnek, hogy Oroszország újabb területeket veszítene, mivel Ukrajna nincsen ellátva elég modern felszereléssel és lőszerrel ahhoz, hogy legyőzze Oroszország erőit.
A Stratfor szerint az is rizikó lehet a Kreml számára, ha folytatnia, erősítenie kellene a mozgósításokat. A mozgósítással Putyin azt érte el, hogy olyan emberek is érintettek lettek a háborúban, akiknek az életét korábban nem érintette az. Ráadásul a háború és Putyin támogatottsága a februári invázió óta eltelt hónapokban nagyrészt csökkenő tendenciát mutat. Egy novemberben végzett hiteles felmérés szerint az oroszok 55 százaléka támogatta a béketárgyalásokat Ukrajnával, márpedig ez jelentős ugrás a júliusi, mindössze 32 százalékhoz képest. Ám a Stratfor szerint a háború támogatottsága havonta csak néhány százalékponttal csökken, ami nem elég gyors ahhoz, hogy közvetlen fenyegetést jelentsen Putyinra nézve. Mindenesetre a jövőben az orosz hatóságok valószínűleg tovább fogják korlátozni az oroszok konfliktushoz való hozzáállást kutató nyílt felmérések számát.
