Sok víz lefolyt a Szamoson Kolozsvár magyarfaló polgármestere csillagának leáldozása óta, egyvalami azonban két évtized elteltével sem változott a kincses városban: a kihívó román nacionalizmus látványa.
Gheorghe Funar tizenkét évet felölelő elöljárói mandátuma idején, 1992 és 2004 között megszokott volt a kék-sárga-piros zászlók jelenléte a köztereken, közintézményeken, villanyoszlopokon. A nemzeti egységpárti (PUNR), majd nagyrománis (PRM) polgármester többek között azzal szerzett nemzetközi hírnevet magának, hogy túlfűtött hazafias érzületében még a köztéri padokat és a szemeteskukákat is a román nemzeti színekre festette.
Funar tizenkilenc évvel ezelőtti bukása egyértelműen szemlélet- és hangulatváltást hozott a kincses városban, amelyről ma már kevésbé nem mondható el, hogy vadnacionalista fészek lenne. A 2004-ben részben a magyarok szavazatainak köszönhetően meg-, majd azóta négyszer újraválasztott liberális Emil Boc azonban számtalanszor bizonyította, hogy nem hajlandó mindenben szakítani elődje szokásaival. Hosszan lehetne sorolni a magyar jelképekkel, -nyelvhasználattal, a többnyelvű helységnévtáblák elhelyezésével szembeni berzenkedését, ami az elmúlt években tompult ugyan, ám ezzel egy időben a funari örökséggel sem hajlandó végleg szakítani.
Ma is megszokott, hogy a december elsejei román nemzeti ünnep alkalmából szinte minden villanypóznát fellobogóznak Kolozsvárt, kis trikolórt aggatnak a troli- és autóbuszokra is. A Mócok útján székelő polgármesteri hivatalra a tavalyi év végén kifeszített, óriás méretű román zászló azonban sok mindenen túltesz, amihez eddig – sokszor kénytelen-kelletlen – hozzászoktunk, a gigantikus trikolór jóformán az épület teljes homlokzatát beborítja. Hogy mit üzenhet, nem tudni pontosan: úgyis mi voltunk itt először, lám, ki az úr a háznál, esetleg: trikolórból is a méret a lényeg.
Persze a kirívó trikolórmánia terén nem csupán Kolozsvár a fő zászlóvivő. Az Europa FM kereskedelmi rádiócsatorna számolt be róla tavaly novemberben, hogy a kincses várossal szomszédos Szászfenes önkormányzatának is szenvedélye a fellobogózás: az elmúlt négy évben nem kevesebb mint 6700 kék-sárga-piros zászlót vásárolt közbeszerzés útján. Az ország legnépesebb, mintegy 40 ezer lelkes községe 30 ezer eurót költött a célra, Szászfenesen gyakorlatilag két trikolór jut minden villanyoszlopra. Bogdan Nicolae Pivariu – Bochoz hasonlóan szintén liberális – polgármester mentségére legyen mondva, a zászlók többségének beszerzése még elődje idején, 2020 előtt történt. Ehhez képest Bukarestben évente 2000-2400 román zászlót vásárol a főpolgármesteri hivatal december elseje alkalmából. Pedig köztudott, hogy a kevesebb néha több. Még zászlóból is…
