Nem ért egyet Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke elődjének, Markó Bélának a véleményével, mely szerint a kettős állampolgárság megkönnyítette az erdélyi magyarok elvándorlását. A romániai magyarság lélekszámának a csökkenését tekintve a szövetség elnöke nem hiszi azt sem, hogy az RMDSZ stratégiai hibát vétett volna az elmúlt tíz évben. De akadhat szerinte egy-két dolog, amit fontos lehetett volna megtenni, vagy korábban elkezdeni. A jövőt illetően Kelemen Hunor a családpolitikákat, illetve a korfa összetételének a javítását tartja a legfontosabbnak.
– Milyennek értékeli a romániai magyar kisebbségre vonatkozó népszámlálási adatokat?
– Ezek előzetes adatok, de a nagy számok már nem igazán fognak változni. Viszont fontos látni a településekre vonatkozó, illetve a megyei, regionális bontást – ez valamikor a 2023-as év végére lesz végleges –, azon belül pedig számos olyan adat is fontos, amely megmutatja, hol, hogyan élünk Romániában, Erdélyben, nem csak azt, hogy hányan. Ezek az adatok még rengeteget fogják árnyalni a képet, és természetesen a népszámlálási adatoknak az értelmezését módosítani fogják. Most csak a nagy számokról tudunk beszélni: egyrészt az, hogy van egy folyamatos csökkenés 1989 óta, aggasztó. Másrészt, ez beleilleszkedik a kelet-európai trendbe, ahonnan mindenki – románok, magyarok, és itt mehetnénk tovább a volt kommunista blokk országain – elindultak nyugat felé a jobb élet reményében. Ezt nem tudta megállítani Románia a románok és a magyarok esetében sem, és ismerve a szomszédos államok első adatait, nem tudta megállítani egyetlen állam sem. Az erdélyi magyarság is rengeteget veszített számokban, még akkor is, ha megőrizte az országon belüli százalékos arányát. Ha ezt a mostani számsort összevetjük az 1989 óta rögzített adatokkal, akkor azt látjuk, hogy az első évtizedben volt egy drasztikus fogyás, az volt a legnagyobb a romániai magyarok esetében 1989 után. 2001 és 2011 között szintén volt egy csökkenés – közben lezajlott az európai uniós csatlakozás –, de az nem nagyobb az utolsó tíz évben mértnél. Gyakorlatilag, ha szabad így mondani, akkor ez stabilizálódott. Van még egy probléma, amit én a legsúlyosabbnak tartok, és ez az erdélyi magyar közösséget legalább olyan, ha nem nagyobb mértékben sújtja, mint az egész romániai társadalmat: a korfának az összetétele. Ha a társadalom így folytatja, és nem talál egy megoldást, akkor 2050-re szinte a teljes szociális intézményrendszer fenntarthatatlanná válik. 2050-re alig 4,2-4,3 millió aktív dolgozó lesz Romániában, ami nagyon kevés ahhoz, hogy a társadalomnak az összes intézményét és funkcióját el lehessen látni. És nyilván a társadalmi elöregedésből következik az, hogy valaki be fogja tölteni az üres helyeket. De hogy ki, az a jövő nagy kérdése. Ezért mi a családpolitikát már jóval a népszámlálás elkezdése előtt a közpolitikáink fókuszába állítottuk, és ezt kell folytatni, árnyalni kell és újragondolni, mert másképp nem lehet stabilizálni, megállítani azt a trendet, ami 33 esztendeje tart.
