Olyan Petőfi-figurát készíteni, ami mindenféle szempontból mindenkinek megfeleljen, nem lehetséges, ugyanakkor tulajdonképpen senki se tudja megmondani, milyen az igazi Petőfi – fejtette ki Gergely Zoltán kolozsvári szobrászművész, akinek pályamunkáját a legjobbnak ítélte a szakmai zsűri a Sepsiszentgyörgyre tervezett Petőfi-szobor elkészítésére.
„Tudjuk, hogy Petőfi-ábrázolásokból rengeteg született az utóbbi 150 évben. Az első mellszobor 1861-ben készült, azóta minden korszak elkészítette a maga gondolatiságával és formavilágával a költő alakját. Van klasszikusabb megközelítés, van modernebb, több mint ezer Petőfi-ábrázolás született az idők folyamán, és mindenik más-más” – mondta a szobrász.
Leszögezte: a saját megközelítése mellett továbbra is kiáll, és azt akarja elkészíteni, másfajta dologba nem megy bele.
„Úgy érzem, az elgondolásom érvényes, miszerint Petőfi kezébe tollat teszek, nem pedig szablyát. A költő alakját úgy is lehet aktualizálni, hogy azt üzenje: erősebb fegyver a kultúra, mint a szablya. Hiszen bárki számára kézenfekvő fegyvernem a kultúra ma is. Hány embernek van szablyája Háromszéken? És egyáltalán mit kezdene a szablyával? Azt elfogadom, hogy azzal, hogy a költőt fegyverrel ábrázolják, nem biztos, hogy a vitézre, a harcban edzett katonára utalnak, hanem a harcias kiállására, lelkületére. Viszont bizonyos testtartással is lehet jelezni a költő meg nem alkuvó lényét” – mondta a művész.
Gergely Zoltán arra is kitért: elismeri, hogy a makett készítésénél nem volt elegendő ideje a kidolgozásra.
„A szakmai zsűri valószínűleg a tökéletlen makettben is látott potenciált, ennél messzebbre látott és ismerve az eddigi munkásságomat, el tudta képzelni, hogy jól meg tudom csinálni a szobrot. A nem hozzáértők pedig úgy értelmezték, hogy a figura pontosan ilyen lesz nagyban is. Ami sosem igaz, hiszen a legjobb makettet is lehet javítani és kell is” – mondta az alkotó.
Arra is kitért, hogy szintén elismeri, amit sokan felróttak: túl vékonyka a figura. „Semmiképp nem volt célom karikatúrát készíteni. Ha még lehetséges lesz a szobor megvalósítása, mindenképpen »emberesebbre« szeretném készíteni a figurát” – mondta az alkotó. Egyébként Petőfiről maradt fenn személyleírás, például Jánó Mihály sepsiszentgyörgyi művészettörténész nemrég idézett egy kevésbé ismert dokumentumot: az Alfred Windisch-Grätz császári-királyi tábornagy által kiadott körözőlevelet. Ebben többek közt az szerepel, hogy
„testalkata kicsi szikár”, „arca vékony, sovány”, „homloka magas”, „álla kissé hegyes”, „megkülönböztető jellemzők: hajlamos csupasz nyakkal járni”.
Gergely Zoltán szobrászművésznek számos köztéri alkotása áll Erdélyben. 2008-tól Árpádházi Szent Erzsébet egész alakos szobra Szatmárnémetiben, 2009-től Bakócz Tamás mellszobra Erdődön, Sepsiszentgyörgyön 2010 óta „A három szék” című alkotás, 2013-tól Márton Áron püspök egész alakos szobra a római katolikus érseki palotában Gyulafehérváron, 2013-tól Kós Károly mellszobra a Kolozs megyei Sztánán, 2014-től báró Kemény Zsigmond mellszobra a Kolozs megyei Pusztakamaráson.
2016-ban készült el Gergely Zoltán alkotásaként Márton Áron püspök szarkofágja, amely a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyházban található. Szintén 2016-tól látható az 5000 elhurcolt magyar civil férfi emlékműve a kolozsvári Házsongárdi temetőben. 2017-től látható szintén a művész munkájaként Szász Domokos református püspök mellszobra a kolozsvári Protestáns Teológián. Dávid Ferencnek, az unitárius egyház alapítójának egész alakos szobrát is Gergely Zoltán készítette: a 2019-ben felavatott szobor a belvárosi unitárius templom és a János Zsigmond Unitárius Kollégium között kialakított kis téren látható.
