A Munkácsi járásban a héten elkövetett magyarellenes atrocitások – leszedették a magyar feliratokat és zászlókat több épületről is – után sem hagytak fel az ukrán hatóságok a magyarellenes lépésekkel: nem engedték, hogy Szili Katalin miniszterelnöki megbízott megkoszorúzza Petőfi Sándor szobrát, amely a munkácsi várban áll.
Erről ő maga számolt be Beregszászon csütörtökön. „Én nagyon sajnálatosnak tartom azt, hogy pontosan Ukrajna európai uniós integrációja folyamatának az árnyékában kerül sor azokra a nemzeti kisebbségek elleni folyamatokra, mint amelyek történtek az elmúlt napokban is: a magyar zászló eltávolítása, magyar feliratok eltávolítása miatt, és meg kell hogy jegyezzem, nekünk sem engedték a munkácsi várban a mai napon megkoszorúzni Petőfi szobrát, nyilvánvaló, hogy ez egy munkácsi járási tevékenységnek tudható be” – fogalmazott Szili Katalin. Mint elmondta, kárpátaljai programja a munkácsi várban található Petőfi-szobor megkoszorúzásával zárult volna, ezt azonban a vármúzeum vezetősége mindenféle indoklás nélkül nem engedélyezte.
Ez beleillik az utóbbi napok eseménysorozatába, amikor magyar zászlókat és feliratokat távolítottak el a Munkácsi járásban, valamint azonnali hatállyal felbontották a munkácsi magyar tannyelvű iskola köztiszteletben álló igazgatójának, Schink Istvánnak a munkaszerződését. Szili Katalin egyébként a magyar kultúra napi programsorozat keretében megrendezett Beregszászi Értelmiségi Fórum 2023 – A kárpátaljai magyarság a háború árnyékában című konferencián tartott vitaindító előadásában arról beszélt: az ukrajnai háborús körülmények között a többi nemzetrészhez hasonlóan a kárpátaljai magyarság számára is az összefogás jelenti az egyetlen túlélési stratégiát. Egyúttal köszönetet mondott a kárpátaljai magyaroknak a kiállásukért, „a nyelvünk, identitásunk, kultúránk megőrzéséért tett erőfeszítéseikért”. Az utóbbi évek migrációs válsága, a koronavírus világjárvány és az orosz-ukrán háború kapcsán úgy fogalmazott, hogy „mintha kizökkent volna az idő a világban”. Ukrajna 2017 szeptemberében kötött társulási megállapodást az Európai Unióval. Azonban ezt követően egy sor olyan jogszabály látott napvilágot, amely egyre szűkíti az országban élő nemzeti kisebbségek jogait, beleértve a legutóbb elfogadott nemzeti kisebbségekről szóló törvényt – emlékeztetett a miniszterelnöki megbízott. A magyarellenes megnyilvánulások miatt Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára pénteken, a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában kijelentette: Magyarország azt várja el Ukrajna vezetőitől, tegyenek meg mindent azért, hogy a magyarokat ért támadások és atrocitások befejeződjenek. Menczer Tamás kifejtette: a háború előtt „már folyamatos volt a magyar nemzeti közösség jogfosztása Kárpátalján”, ezt mutatta az anyanyelvhasználati lehetőségek és az anyanyelvi oktatás szűkítése is. „Ez ellen mindig határozottan felléptünk, aztán kitört a háború, és mi azt mondtuk, hogy Ukrajna ebben a háborúban a megtámadott fél, ezért a meglévő konfliktusainkat félretettük” – fogalmazott. Kiemelte: ugyanakkor a mostani történések mellett nem szabad szó nélkül elmenni. A magyarellenes akciók elfogadhatatlanok, de mindez a munkácsi kistérségben történt és nem egész Kárpátalján – mondta. Hozzátette: „nagyon bízunk benne, hogy máshol ilyen magyarellenes akciókkal nem fogunk találkozni”. Menczer Tamás hangsúlyozta: „felszólítottuk a munkácsi kistérség vezetőit, hogy ezeket a döntéseket vonják vissza és az eredeti állapotot azonnal állítsák helyre, Ukrajna országos vezetőit pedig arra szólítottuk fel és azt várjuk el tőlük, hogy tegyenek meg mindent azért, hogy a helyi vezetők tisztességesen viselkedjenek, és a magyarokat ért támadások és atrocitások befejeződjenek”. Megjegyezte: a háború ellenére Kárpátalján viszonylagos nyugalom van, és nagyon jó lenne, ha mindenki azon dolgozna, hogy ez így maradjon. Az államtitkár kitért rá: ha Ukrajna az Európai Unió tagja szeretne lenni és európai értékekről beszél, ezzel nem összeegyeztethető a magyar nemzeti közösség vagy bármilyen nemzeti közösség meglévő jogainak elvétele. A szerzett jogok elvétele minden nemzetközi szabállyal és megállapodással ellentétes.
