Az Európai Unió meg fogja erősíteni külső határait, és lépéseket fog tenni, hogy megelőzze az illegális migrációs beáramlást – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben, az EU-tagországok vezetőinek csúcsértekezlete után pénteken az MTI szerint.
A rendkívüli uniós csúcs egyik fő témája – az orosz-ukrán háború és a zöld ipar támogatása mellett – a migráció volt. Tavaly több mint 900 ezer menedékkérelmet adtak be az EU-ban, ami közel 50 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
Ursula von der Leyen a sajtótájékoztatóján kijelentette: a migráció európai kihívás, amely európai válaszokat igényel. A migráció korábbi hullámaiból tanulva az uniós tagországoknak közösen kell cselekedniük. Ha az EU és a tagországok így tesznek, nincs kihívás, amelyen Európa ne tudna úrrá lenni – hangoztatta.
Adjon-e az EU pénzt határkerítésre?
A Telex összefoglalója szerint az ülés nagy kérdése az volt, hogy vajon határkerítésre is adjon-e pénzt az EU. Az Európai Bizottság ettől következetesen elzárkózik, de többek között a legnagyobb uniós pártcsaládot, az Európai Néppártot vezető Manfred Weber is szeretne ezen változtatni. A csúcstalálkozó előtt nyolc tagállam, köztük Ausztria levélben kért keményebb határellenőrzéseket, Karl Nehammer osztrák kancellár pedig a Welt szerint belengette, hogy vétózhatja a csúcstalálkozó után kiadott végkövetkeztetéseket.
Az EU-n belül Ausztriában adták be lakosságarányosan a legtöbb menedékkérelmet, és Karl Nehammer emiatt tavaly megvétózta Románia és – a szintén nemmel szavazó Hollandiával együtt – Bulgária csatlakozását a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezethez. Az osztrák kancellár a bolgár-török határra akart kerítést, amit az EU-val fizettetne ki.
Ursula von der Leyen hangsúlyozta, hogy a tagállami vezetők a csúcs végére több azonnali, konkrét és gyakorlati lépésben egyeztek meg, köztük határvédelmi eszközök, például gépjárművek, őrtornyok és a felügyeleti technológia uniós finanszírozásának növelésében, de kerítésről nem beszélt. A végkövetkeztetésekbe annyi került be, hogy a tagállami vezetők felszólítják az Európai Bizottságot, „haladéktalanul mozgósítson jelentős uniós forrásokat és eszközöket a tagállamok a célból való támogatása érdekében, hogy megerősítsék a határvédelmi képességeket és infrastruktúrát, a határőrizeti – többek között a légi felügyeletet szolgáló – eszközöket, valamint a felszereléseket.”
Karl Nehammer az ülés után kijelentette: az EU kötelezettségvállalása a határbiztonság finanszírozására lehetővé teszi a tagországoknak, hogy saját pénzt fektessenek határvédelmi kerítések építésébe. Az Európai Bizottság ugyanis beleegyezett abba, hogy jelentős támogatást nyújtson a határőrségek megerősítéséhez és eszközök, köztük járművek beszerzéséhez, ezzel a tagországok, például Bulgária saját forrásokat fordíthatnak határkerítések építésére vagy megerősítésére – mondta. Nehammer azt is hozzátette, az EB ígéretet tett, hogy kísérleti projektet indít Romániában és Bulgáriában a határigazgatás hatékonyságának javítására.
Az Európai Bizottság álláspontja ugyanakkor eddig is az volt, hogy ugyan kerítésre vagy falra nem ad pénzt, de azt kísérő infrastruktúrára, például megfigyelőtornyokra igen, ahogy azt például a testület vezető szóvivője, Eric Mamer január végén kimerítően elmagyarázta.
Romániában nem épülnek határvédelmi kerítések
„Románia esetében nincs szó határvédelmi kerítésekről” – írja az Agerpres politikai forrásokra hivatkozva. Az a kísérleti projekt, amelyet Románia az Európai Bizottsággal és európai intézményekkel együtt fog megvalósítani, azt a célt szolgálja, hogy Románia megmutassa együttműködési és határvédelmi képességét. „Ez a jó gyakorlatok projektje lesz, amelyet az EU külső határain lévő más országok felé exportálhatunk majd” – tájékoztattak.
Azt is elmondták, Bulgária helyzete ebben a tekintetben különbözik a Romániáétól; ebben az országban már van kerítés a Törökországgal közös határon, mivel a migráció útvonalán van.
