Nemzetközi pert indíthat a román ortodox egyház ellen a roma közösség. A jogorvoslat során bírósági ítélettel erősítenék meg: a vallási vezetők vitathatatlan szerepet töltöttek be a több évszázadon keresztül tartó, Havasalföldön 1855-ben, Moldvában pedig 1856-ban beszüntetett cigány rabszolgaság fenntartásában.
Mindezt Dorin Cioabă, a romák önjelölt királya jelentette be a március elsején elkezdődött, három napig tartó nagyszebeni konferencia előtt, melyet a Roma Párt a Romák Nemzetközi Szövetségével (IRU) közösen szervez. A Turnulsfatului.ro portál által idézett Cioabă hangsúlyozta: a román ortodox egyház nem kért bocsánatot, nem fizetett kártérítést senkinek a múltban elkövetett bűnökért. „Fényt kell deríteni bizonyos dolgokra. A romák felszabadítása óta eltelt 167 év során az ortodox egyház nem tett semmit, soha nem kért nyilvánosan bocsánatot, folyamatosan elkeni a témát. Több ez irányú projektet elutasítottak, nem akartak dokumentumokkal szolgálni” – jelentette ki a nemzetközi „királyi” címet apjától, Florintól öröklő közösségi vezető. A témát, illetve az ügyben tervezett jogi vagy egyéb lépéseket a Szebenben zajló konferencia keretében vitatják meg. „Itt az idő, hogy nyilvánosan beismerjék: rabszolgasorban tartották a romákat, nagyon sok rosszat tettek a népnek. Eddig nem ismerték be, bocsánatot sem kértek. Ehhez képest a pápa megtette mindezt a római katolikus egyház nevében, amikor Romániában járt” – jelentette ki Dorin Cioabă. A felszólításra a román ortodox egyház (BOR) is reagált, és természetesen nem bocsánatkéréssel. Vasile Bănescu szóvivő egy hosszú válaszlevélben azt ecsetelte, a nomád romák szabadon mozoghattak a román fejedelemségek területén, csak a „kötött állással” rendelkezők nem hagyhatták el településüket. Az egyház képviselője azt fejtegette, hogy a rabszolgatartás idején nemcsak romák, hanem románok is hasonló sorsra jutottak. A rabszolgák eladása-kivásárlása, büntetése pedig a kor „jogi normáinak” megfelelő volt, és a román rabszolgák is ugyanúgy szenvedtek, tehát „nem volt diszkrimináció”. Eközben – a BOR szóvivője szerint – dokumentumokkal alátámasztható, hogy az egyház segítette a romákat. A kártérítésre kitérve, ezen »logika« szerint Románia jelenlegi lakosságának széleskörű többsége igényelhetné azt az akkori vajdák és bojárok leszármazottaitól a jobbágysorba kényszerítés miatt. Vagy akár egyenesen a román államtól, amely latens módon létezett a térség akkori, gyakran kegyetlen és igazságtalan valóságában” – olvasható a reakcióban, amelyben azt is hosszasan ecsetelik, jelenleg mennyi romasegítő tevékenységet végez az ortodox egyház. Egyébként Romániában 2011 óta hivatalosan, állami szinten is megemlékeznek évente február 20-án a cigányok sok évszázados rabszolgaságának eltörléséről. A történettudományban máig vita folyik arról, hogyan kezdődött a cigányok rabszolgasága a román vidékeken, a legtöbb történelemkönyvben említést sem tesznek a kegyetlenségek sorozatáról. Egyébként a kártérítés igénylése nem új keletű. Margareta Matache roma aktivista és jogkutató, az FXB Center for Health and Human Rights romaprogramjának vezetője, harvardi oktató az Al Dzsazírán megjelent korábbi cikkében – melynek fordítása a Nethuszár.ro oldalon olvasható – felidézte, a rabszolgaságot bizonyító első írásos emlék 1385-ből származik, amikor októberében I. Dan, Havasalföld uralkodója és rabszolgatulajdonos 40 roma családot „ajándékozott” a tismanai kolostornak. „Fél évezreden keresztül őseinket arra kényszerítették, hogy nehéz körülmények között, fizetség nélkül dolgozzanak, és egyértelmű, hogy ez az ötszáz éves gazdasági kizsákmányolás minden perspektívától megfosztotta a romákat, elvette a lehetőséget az örökség nyomán előálló vagyonfelhalmozástól. Románia gazdasági vagyonának jelentős része ebből a gazdasági kizsákmányolásból származik, a romák napi kényszermunkája a román gazdaság növekedésének jelentős tényezője, hasznot hozott a román államnak, az ortodox egyháznak és az arisztokráciának – írta 2020-ban Margareta Matache. – Példaként említhetjük az ortodox egyház területeit, ingatlanait – a templomok és kolostorok többsége a cigány rabszolgák ingyenmunkájából épült fel, mint például az 1650-ben épült bákói Casin kolostor, amit 800 cigány rabszolga épített. Nem kéne fizessen az ortodox egyház a cigányoknak azért, amiért a nulláról felépítették neki Casint és a többi kolostort és egyéb ingatlant?”
