Egyetlen képviselő sem támogatta azt a gyergyószentmiklósi polgármester által előterjesztett megállapodásjavaslatot, amely a korábbi távhőszolgáltató számára megítélt adósság visszafizetésének módjáról szólt. A veszekedésekkel tarkított tanácsülésen ismét terítékre került a Monturist téma is.
Nem volt barátságos hangulatú, békés a gyergyószentmiklósi képviselő-testület csütörtöki ülése sem. Számos egyéb napirendi pont között főként két témánál fokozódtak fel a kedélyek. A testület és Csergő Tibor polgármester nagyon nincs egy hullámhosszon ezekben az ügyekben (sem). Csergő egy korábbi ülésen felhatalmazást kapott a képviselőkről arra, hogy tárgyalást folytasson a korábbi távhőszolgáltató E-Starral annak annak az adósságnak a kifizetési ütemezéséről, amelyet a bíróság megítélt a cég javára. Az összeg kamatokkal együtt 4,7 millió lejt jelent. Amint elhangzott, az E-Star ügyvédjével szóbeli megegyezést alkudott ki a polgármester, ami arról szól, hogy ne egy tételben, hanem egy év alatt, négy részletben fizethessen a város. A megegyezés ezen részét nem is kifogásolták a képviselők, azt azonban igen, hogy a megállapodás része az is, hogy, amennyiben nem fizet pontosan, határidőre az önkormányzat, akkor napi 0,5 százaléknyi kamatot is ki kell fizetni. Elhangzott, ha nem tudnak időben törleszteni, az naponta 12 500 lejes plusz terhet jelent majd a város költségvetésének. A vitatkozás során az is kiderült, vannak, akik attól tartanak, hogy nem lesz elegendő pénz a meghatározott határidők napján a városkasszában. Azt várnák el Csergőtől, hogy pontos és megalapozott visszafizetési tervet mutasson be. Nem tartják elegendőnek azt az ígéretet, hogy a kiadások során prioritás lesz az adósság törlesztése. Csergő Tibor a felvetésekre úgy reagált, hogy ha az ő javaslata nem felel meg a testületnek, akkor visszavonja, és nem foglalkozik többet ezzel. A reakció nem hatotta meg a képviselőket, előterjesztése egyetlen támogató szavazatot sem kapott. A Monturist kapcsán újra a múlt évi közgyűlések kérdése volt a téma. Ugyanis még mindig nem kaptak tájékoztatást a képviselők arról, hogy ezeken az eseményeken milyen döntések születtek, mi került jegyzőkönyvbe. Történik ez úgy, hogy az önkormányzat, illetve a képviselő-testület résztulajdonos a cégben. Elhangzott, próbálták kérni a dokumentumokat az ügyvezetőtől, de ő azt válaszolta, hogy a képviselőknek nincs hatáskörük ezeket megkapni, a közgyűlésre küldött tanácsosoknak csak a közgyűlés idejére szólt a megbízatásuk. Bajkó László azt a javaslatot terjesztette elő, hogy a polgármestert bízzák meg hivatalos formában, hogy a cégtől kikérje az augusztusi és decemberi közgyűlések jegyzőkönyveit. Csergő Tibor azonban visszautasította, nem vállalta el a megbízatást. Végül olyan határozat született – egy tartózkodás mellett –, hogy a mindenkori soros tanácsülés elnökének feladata lesz, hogy kikérje ezeket az iratokat.
