A miniszterelnök szokásos péntek reggeli Kossuth rádiós interjúját a külpolitika, azon belül is elsősorban a magyar-amerikai kapcsolatok és a háború dominálták.
Az Egyesült Államok budapesti nagykövete által bejelentett szankciókról úgy fogalmazott: ezek nem Magyarország ellen irányultak, hiszen a 34 magánszemély szankcionált magánszemély közül csak egy magyar állampolgár van, de akad köztük ciprusi és lichtensteini is.
„Mi a szankciókkal sosem értettünk egyet, de nem vitatjuk el senkinek a jogát arra, hogy szankciókat vessen ki” – szögezte le.
Orbán szerint a büntető intézkedésekkel sújtott, orosz alapítású és vezetésű Nemzetközi Beruházási Banknak „lehetett volna komoly szerepe a térségi gazdaságfejlesztésben”. Emlékeztetett: amikor létrehozták, Szlovákia, Csehország és Románia is részt vett benne, de az amerikai szankciókkal ellehetetlenült a működése.
„Meghánytuk-vetettük a dolgot a kormányban, Magyarország kilépett a Nemzetközi Beruházási Bankból” – mondta a kormányfő.
Barátság, extrákkal
Orbán Viktor leszögezte: „nekünk az amerikaiakkal jó viszonyunk van, egyszer üzentünk nekik hadat, nem nevezném egy sikeres diplomáciai akciónak”. A miniszterelnök hangsúlyozta: az Egyesült Államok Magyarország „barátja és szövetségese” amellyel számos „filozófiai hasonlóság” köt össze. „Mi is azt gondoljuk, hogy ahhoz, hogy az emberek békében és jólétben éljenek, szabadságra és piacgazdaságra van szükség” – mutatott rá Orbán Viktor.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok „egy megosztott ország”, amellyel akkor nehezebb együttműködni, ha a Fehér Házban demokrata elnök van, és könnyebb, ha republikánus. A republikánus nézőpont ugyanis a kormányfő szerint közelebb van a magyarhoz migráció vagy genderkérdés tekintetében. Ugyanakkor leszögezte: „azzal a kormánnyal működünk együtt, amelyiket az amerikai nép megválaszt.”
Hozzátette: jelenleg a legaktuálisabb vitatéma, hogy „Magyarország nem támogatja, az Egyesült Államok pedig a fő támogatója a háborúnak.” Ugyanakkor leszögezte: „ezt a véleménykülönbséget az amerikai-magyar barátságnak ki kell bírnia”. Orbán szerint a két ország különböző háborús álláspontját úgy lehet a legegyszerűbben megérteni, ha „a térképre nézünk”: az Egyesült Államokat több oldalról is óceán övezi, északról pedig Kanada, ezért ez egy „biztonságos hely, amelyet a Kárpát-medencéről nem mondhatunk el.”
„Ott ülve Amerikában egészen más képet mutatnak a világpolitika kockázatai, mint, ha valaki Budapestről, Sepsiszentgyörgyről, Kassáról, vagy Beregszászról nézi a történelmet” – fogalmazott.
Úgy véli, ha meghal egy ember a háborúban, Amerikában is sajnálják, „de nekem egyből eszembe jut, hogy nem egy kárpátaljai magyar volt-e”. Mi a béke oldalán vagyunk, ott is akarunk maradni. Közben az Egyesült Államok nem adta fel azt a tervét, hogy belepréseljen minden államot egy háborús szövetségbe” – fejtegette.
Vigyázó szemetek Párizsra…
Ugyanakkor Orbán szerint „nagy jelentőségű” volt francia–kínai találkozó, ahol megjelent „egy másik hang”, amely „nem az ellenségek, hanem a lehetséges partnerek kereséséről szól.” Szerinte Macron elnöknek az önálóbb európai külpolitikát sürgető nyilatkozata „közel áll a magyar észjáráshoz”.
Emmanuel Macron elnököt „tiszteletre méltó személyiségnek” tartja, aki az egyetlen európai vezető, aki „történelmi távlatokban gondolkodik”, ugyanakkor a magyar kormánnyal ellentétben nem a „keresztény reneszánszban” bízik, mint Orbán Viktor, hanem a „liberális Európában”.
Nem hat még a vakcina
Az interjúban szóba került az évtizedek óta nem látott mértékű infláció is, amely még mindig 25 százalék felett van. Márciusban a miniszterelnök azt ígérte, év végére egy számjegyűre szorítják le a drágulást, mivel beadták az „inflációellenes vakcinát” a magyar gazdaságnak. Most azonban úgy értékelte a helyzetet, hogy
„ami eddig történt, az kevés”, így az ársapkákat még érvényben kell tartani. „
Sajnos az árcsökkentett termékek spektruma még szűk, bízunk benne, hogy áprilisban széles inflációcsökkenés lesz, május-júniusban viszont már ugrásszerű változásra számítok” – mondta a miniszterelnök.
