Megérkezett három napos apostoli látogatására Ferenc pápa Budapestre. A Szentatyát a Karmelita kolostorban Novák Katalin államfő köszöntötte.
„Szentséges Atya, Isten hozta önt, a béke emberét Magyarországra. Mi, magyarok így köszöntjük a kedves vendéget – kezdte az Index tudósítása szerint köszöntőbeszédét Novák Katalin.
Ennek a köszöntésnek van egy mélyebb és magasabb értelme. Hisszük, hogy a szentatya érkezése éppen most, éppen ide nem véletlen. Több, mint a Magyar Katolikus Egyház és a magyar állam meghívása. Őszentsége érkezése Kairosz. Isten megfelelő időben összehozza és erővel vértezi fel azokat, akik bíznak a szeretet, az összefogás és a béke erejében. Mi, magyarok abba a magasságba akarunk felemelkedni, ahol Krisztus híveinek és minden békét kereső ember összetartozását megtaláljuk” – fogalmazott a köztársasági elnök.
Ferenc pápa megköszönte Novák Katalin kedves, mély értelmű szavait.” A Szentatya „méltóságteljes fővárosnak nevezte” Budapestet, a jelen és a jövő főszereplőjének, majd József Attilát idézve elmondta, a Dunának, mely múlt, jelen, s jövendő, egymást ölelik lágy hullámai. A pápa Budapestet a hidak, a történelem és a szentek városának tartja.
Emlékeztetett a „fájdalmas konfliktusokra” is, amelyeket a városnak meg kellett élnie a német, illetve a szovjet megszállás idején.
„Hogyan is lehetne 1956-ot elfelejteni?”
– fogalmazott.
Kifejtette azt is, hogy a háború utáni időszakban Európa azt a nagy reményt képviselte, hogy a nemzetek közötti szorosabb kötelékek megakadályozzák a további konfliktusokat, de abban a világban, ahol élünk, a közösségi politika és a multilateralizmus iránti szenvedély mintha a múlté lenne.
„A béke álmát éneklő kórusnak sajnálatosan leáldozik, miközben a háború szólistái törnek utat maguknak.”
Megjelentek az ellentétek, a kommunikáció hangja elmérgesedett, a politika a problémák megoldása helyett inkább az indulatokat szítja, visszafejlődve egyfajta háborús infantilizmusba.
A béke azonban soha nem a stratégiai érdekek követéséből fog fakadni, hanem olyan politikából ami képes az egészet, mindenki érdekeit szem előtt tartani. Odafigyelve az emberekre, a szegényekre és a jövőre.
Ferenc pápa azzal folytatta, elengedhetetlen, hogy újra felfedezzük az európai lelket, az alapítóatyák lelkesedését és álmát, olyan államférfiakét, akik tudtak a saját korukon, a nemzeti határukon és a közvetlen szükségleteiken túlra tekinteni.
„Számtalan veszély leselkedik ránk, de felteszem a kérdést, gondolva a meggyötört Ukrajnára is, vajon hol vannak a békét szolgáló kreatív erőfeszítések” – mondta az egyházfő.
Ferenc pápa úgy látja, Budapest a hidak városa, a különböző valóságokat összekötő hidak azt is sugallják, hogy el kell gondolkodni az egységen, amely nem egyformaságot jelent. Budapesten ezt mutatja a több mint húsz kerület sokfélesége. A 27 nemzetet tömörítő Európának is szüksége van mindegyikük hozzájárulására anélkül, hogy ez bármelyikük egyediségét csorbítaná.
A pápa jelzésértékűek tartja a magyar Alaptörvény megfogalmazásait, például azt: valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki, hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez. Az egyházfő olyan Európáról beszélt, amely nem válik a részeinek túszává, és nem is válik cseppfolyós, sőt, gáznemű dologgá, az absztrakt szupranacionalizmus képviselőjévé.
„A szupranacionalizmus az ideológiai gyarmatosítás útja. Mint az úgynevezett genderkultúra esetében”
– mutatott rá a Szentatya.
Ehelyett milyen csodálatos, ha személy és emberközpontú Európát építenek, ahol hatékony családpolitika működik. Úgy véli, a Lánchíd segít, hogy sok különböző láncszemből álló Európát képzeljünk el, amely mégis szilárd, ebben segítségre van a kereszténység is.
Budapest a szentek városa. Ahogyan az ebben a teremben kihelyezett festmény is sugallja, nem tudunk nem gondolni Szent Istvánra – folytatta a pápa, megemlítve Gizellát és Imrét, valamint idézve Szent Istvánt, például azt, hogy a szeretet gyakorlása vezet el a legfőbb boldogsághoz.
Ferenc pápa szerint a keresztény értékekről nem lehet mereven és bezárkózva tanúságot tenni, mert Krisztus igazsága a szelídséget és nagylelkűséget jelenti. Innen fakad az a magyar népi jóság, amely a köznyelvben is megnyilvánul.
A pápa magyar nyelven megszólalva mondta: „Jónak lenni jó. Jobb adni, mint kapni.”
Az Alaptörvény néhány határozottan keresztény szellemiségű szóval azt is kimondja, valljuk az elesettek és szegények megsegítésének kötelességét, ez a magyar életszentség történetének folytatására utal – fogalmazott az egyházfő.
Ferenc pápa köszönetet mondott az értékek által inspirált karitatív és oktatási intézmények támogatásáért, amelyekben a helyi katolikus közösség munkálkodik. Köszönetet mondott a szíriai és libanoni keresztényeknek nyújtott magyar segítségért is. Leszögezte azt is, hogy meg kell őrizni az állam és a kereszténység közti határokat, aláhúzta:
jó az egészséges szekularizáció, ami nem azonos a széles körben elterjedt, minden szakrális szempontra allergiás, önmagát a profit oltárán feláldozó szekularizációval.
Szeretnélek biztosítani benneteket közelségemről, és imáimról minden magyarért – hangsúlyozta. „Isten, áldd meg a magyart” – zárta beszédét magyarul Ferenc pápa.
