Kiálltak Ukrajna további töretlen támogatása mellett a Bukaresti Kilencek (B9 – Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia, Litvánia, Lettország, Észtország és Bulgária) államfői kedden Pozsonyban tartott találkozójukon.
A pozsonyi fórum központi témái az Ukrajnában zajló konfliktus és annak következményei, illetve ennek összefüggésében a közép-európai régiót érintő biztonsági kérdések voltak. A találkozó után tartott közös sajtótájékoztatón a fórum résztvevői kinyilvánították szándékukat Ukrajna további támogatása mellett, hangsúlyozták az ezzel kapcsolatos közös álláspont fenntartásának fontosságát, valamint a NATO keleti szárnya megerősítésének szükségességét, utóbbival összefüggésben pedig felvetették a tagországok védelmi kiadásai emelésének lehetőségét is.
Zuzana Caputová szlovák államfő, a találkozó házigazdája a közös sajtótájékoztatón azt állította: „viszonylag jól sikerült elviselni” az ukrajnai háború kezdete után kialakult energiaválságot, s – mint mondta – „már csökken az infláció”, s mindez annak köszönhető, hogy sikerült megőrizni az egységet.
Hozzáfűzte: ezért az egységes álláspont fenntartása a továbbiakban is nagyon fontos. E megállapításban a szlovák elnök szavai szerint a találkozó minden résztvevője egyetértett. Andrzej Duda lengyel államfő, aki produktívnak nevezte a találkozót, úgy vélekedett: ki kell tartani azon álláspont mellett, hogy Oroszországnak anyagi jóvátételt kell majd fizetnie a háború következményeiért és felelősségre kell vonni a konfliktusért felelős orosz vezetőket is.
Duda szerint emelni kell a NATO tagországokban a védelemre költött anyagi források mértékét. „A NATO-n belül a védelmi kiadásokra megszabott 2 százaléknyi GDP-nek nem a felső határnak, hanem a küszöbnek kell lennie” – fogalmazott Duda. A magyargyűlölő Klaus Iohannis beszédében azt állította: „Oroszország továbbra is a legnagyobb veszélyforrás Európa számára”, s ezért erősíteni kell a NATO keleti szárnyának védelmét, valamint támogatni kell a háború közelében lévő (nem NATO-tag) országok fegyveres védelmi lehetőségeinek erősítését is.
A találkozón ugyancsak részt vett Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára, aki a rendezvény megnyitóján mondott köszöntőjében a NATO júliusban esedékes vilniusi találkozójával kapcsolatban úgy vélekedett: ott olyan megegyezés születik a résztvevő országok részéről, amellyel tovább emelik majd az Ukrajnának nyújtott támogatásokat, oly módon, hogy az ország elérhesse az észak-atlanti szövetség sztenderdjeit.
A pozsonyi találkozó résztvevői az általuk elfogadott zárónyilatkozatban leszögezték: megerősítik töretlen támogatásukat Ukrajna függetlensége és a nemzetközileg elismert határok szerinti területi egysége irányában, mivel – mint írták – „ez az egyedüli út vezet ahhoz, hogy Európában sikerüljön újrateremteni a békét, és a szabályokon alapuló rendet.”
A zárónyilatkozatban kijelentették: támogatják Ukrajnát a béke megteremtésében, az önmaga által meghatározott feltételek mellett, s ez a támogatás „addig tart majd, amíg szükséges.” A dokumentumban rámutattak: továbbra is fenn kívánják tartani az Oroszországra irányuló nemzetközi nyomásgyakorlást, szankciók formájában is.
Előrebocsátják: a júliusban esedékes vilniusi NATO-csúcstalálkozón tovább akarják erősíteni a segítségnyújtást Ukrajnának, s ezzel összefüggésben egy nagyobb, többéves időszakra szóló, komplex támogatási csomag elfogadása a cél. A Bukaresti Kilenceket a NATO keleti szárnyát alkotó országok alkotják, a csoportosulás néhány éve Lengyelország és Románia kezdeményezésére jött létre. A keddi, pozsonyi volt a csoport tagjainak nyolcadik találkozója.
