Gulyás: minden határon túli nemzetrész ügyét sajátunknak érezzük

Az elmúlt bő egy évtized pozitívuma, hogy ma már senki nem vitatja annak helyességét, hogy egységes magyar nemzetben gondolkodunk – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter szombaton, Budapesten.

“Ez a magyar közéletben vitán felülálló tézis lett, (…)éppen ezért sajátunknak kell éreznünk minden határon túli nemzetrész ügyét”

– fogalmazott Gulyás Gergely a Mathias Corvinus Collegium (MCC) közéleti programjainak diplomaosztó ünnepségén, amelyen az erdélyi politikai iskola és a kárpátaljai vezetőképző frissen végzett hallgatói vették át diplomájukat. A miniszter a magyarság szempontjából nehéznek nevezte a jelenlegi időszakot. “Akármelyik nemzetrészt nézzük, meg tudjuk nevezni azokat a legfőbb nehézségeket, amelyekkel a határon túlra szakadt magyarság szembenéz” – idézi a politikust a kulhonimagyarok.hu.

Gulyás Gergely kiemelte, hogy a kárpátaljai magyarokat sújtja az ukrajnai háború valamennyi borzalma, szenvedése. Eközben “az általunk anyagilag, erkölcsileg, humanitárius akciókban is támogatott ukrán állam úgy gondolja, ezt a támogatást azzal kell meghálálni, hogy mindenféle európai emberi jogi normával összeegyeztethetetlen, a nemzetiségeket súlyosan sújtó és az alapvető kisebbségi jogokat lábbal tipró szabályokat hoznak és fogadnak el”.

Magyarország nem tartja az Európába vezető útnak, ha egy állam semmibe veszi a nemzetiségi jogokat – szögezte le, majd a magyar alaptörvényre utalva hangsúlyozta: valamely nemzetiséghez tartozni érték.

“Magyarország szolidáris Kárpátaljával, szolidáris a nemzetközi jogot megsértő Oroszország által megtámadott Ukrajnával is”

– jelentette ki, kiemelve azt is, hogy az anyaországra mindig minden magyar számíthat.

Romániában véget ért az a magyarság számára előnyös helyzet, amely a RMDSZ kormányzati szerepvállalásával járt, így az ottani magyar nemzetiség számára nehezebb időszak következik – folytatta Gulyás Gergely. A legfontosabbnak azt nevezte, hogy Kárpátalján és Erdélyben is legyenek olyan fiatalok, akik fontosnak tartják saját közösségük sorsát, a legkisebb közösségtől a családtól, a legnagyobbig, a nemzetig bezárólag.

Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója köszöntőjében ismertette, hogy az erdélyi politikai iskolán 19-en, a kárpátaljai vezetőképzőn 15-en végeztek idén. Széchenyi Istvánt is idézve megjegyezte, hogy jelenleg a közéleti pályára lépés hasonlóan sok áldozatot kíván, mint a reformkorban, ugyanis erős ellenszélben kell kiállni a magyar érdekekért.