Sajátos, kizárólag a kormánypárti média számára tartott sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter arról beszélt: tisztázni kell, hogy az Ukrajnának folyósított EU-s segélyek nem a tagállamoknak szánt fejlesztési forrásokból lettek-e elvonva?
A magyar külügyminiszter az uniós tárcavezetők tanácskozásának szünetében arról beszélt, hogy az orosz–ukrán eseményeknek nincs harctéri, csak diplomáciai megoldása, azonban szerinte az EU és a tagállamok is ragaszkodnak a katonai megoldáshoz – adja hírül a hvg.hu.
Szijjártó többek között arra a hírre is reagált,, hogy az ukrán hírszerzés szerint az oroszok aláaknázták a zaporizzsjai atomerőművet. „Ukrajnában nap mint nap rengeteg ember hal meg, és történnek egyre súlyosabb természeti katasztrófák, rossz emlékeket idéző módon egyre többet beszélnek nukleáris balesetek veszélyéről is” – fogalmazott.
Leszögezte:
mielőtt Európa főszerepet játszana az ukrán újjáépítésben, tisztázni kell, hogy a tagállamoknak szánt fejlesztési forrásokat vajon az Európai Bizottság elköltötte-e Ukrajnában. Később nevesítette is, hogy a Magyarországnak és Lengyelországnak járó helyreállítási források holléte érdekli a magyar kormányt.
Ezt a lehetőséget vetette fel vasárnap a Kossuth Rádiónak nyilatkozva Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő is. Magyarország, Lengyelország és még három tagállam egyetlen eurócentet sem kapott a helyreállítási alap forrásaiból – mutatott rá. Így szerinte felvetődhet a kérdés, hogy a tagállamok fejlesztéseinek finanszírozására szolgáló források azért nem jutnak el a tagállamokhoz, mert ezeket a pénzeket adta oda Brüsszel Ukrajnának? (Az Európai Bizottság a jogállamisággaal és a korrupcióval kapcsolatos aggályaira hivatkozva tartja vissza a pénzt.)
A külügyminiszterek keddi tanácskozásukon úgy döntöttek, hogy az Ukrajnának szánt fegyvervásárlások finanszírozását megvalósító Európai Békekeret költségvetését 3,5 milliárd euróval 12 milliárdra növelik. Ebből eddig mintegy 6 milliárd eurót ki is fizettek azoknak a tagállamoknak, amelyek fegyvert szállítanak az ukránoknak. Ez a folyamat azonban megakadt, mert a legutóbbi, 500 millió euró kifizetéséhez Magyarország nem járult hozzá. A kormány ugyanis azt szabta feltételül, hogy az ukránok vegyék le az OTP-t a háború nemzetközi szponzorait tartalmazó – egyébként semmilyen jogi vagy gazdasági következménnyel nem járó – listájukról.
Szijjártó elmondta, hogy a többi uniós tagállam vezetése szerint ezeket a problémákat kétoldalú alapon kell rendezni, de a magyar álláspont nem változott. Leszögezte azt is:
ha az ukránok nem állítják helyre a nemzeti kisebbségek jogait, akkor Magyarország nem járul hozzá az EU-csatlakozási tárgyalások elkezdéséhez.
A külügyminiszter elmondta azt is: a hétvégi oroszországi katonai lázadás idején telefonon egyeztetett az orosz miniszterelnök-helyettessel, és az orosz, illetve belarusz külügyminiszterrel is. Így a felkelést lezáró megegyezésről már előbb tudott, mint ahogy azt nyilvánosságra hozták.
