Magyarországon kevesebb mint kétezer friss diplomás, fiatal pedagógus állt munkába az elmúlt tanévben, miközben a nyugdíjba menők száma az ötezret is meghaladhatja idén – írja a Népszava.
Összesen 1884 volt az újonnan belépő pedagógusok száma a köznevelésben a 2022/2023-as tanévben – közölte a lap érdeklődésére az Oktatási Hivatal. A pályára lépők száma töredéke volt azoknak, akik korábban elkezdték a pedagógusképzést.
Miután a pedagógusok felsőoktatási képzése öt évig tart, a tavaly diplomázó és munkába álló pedagógusok nagy többsége 2017-ben kezdhette meg tanulmányait. A felvi.hu adatai szerint 2017-ben az általános felvételi eljárásban összesen 18 183-an jelentkeztek pedagógusképzésre, közülük 9091 hallgatót vettek fel.
Vagyis a jelentkezők alig több mint 10 százalékából, a képzést elkezdőknek pedig kevesebb mint 21 százalékából lett végül a valóban tanár, vagy tanító.
Ráadásul ezeknek a fiatal pedagógusoknak egy jelentős része néhány éven belül elhagyja a pályát az alacsony fizetések és a rossz munkakörülmények miatt, vagy egyszerűen azért, mert rájön, hogy mégsem szeretne ezen a területen dolgozni.
Az idei évben várhatóan 4939 pedagógus éri el a 65 éves nyugdíjkorhatárt – állítja a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a Köznevelési Információs Rendszer adataira hivatkozva. Totyik Tamás a Népszavának elmondta: ebbe beletartoznak a szaktantárgyakat oktatók, a gyógypedagógusok, óvodapedagógusok és az alsós tanítók is, ugyanakkor nincsenek benne azok, akik a nők 40 éves korkedvezményével mennek nyugdíjba.
Vagyis a ténylegesen nyugdíjba vonulók száma az ötezret is meghaladja majd, míg a pályakezdők száma nem éri el a kétezret sem.
A PSZ elnöke arra is felhívta a figyelmet, ugyanezen adatok alapján jövőre 5433 pedagógus éri el a 65 éves nyugdíjkorhatárt, 2025-ben pedig több mint 6 ezer – miközben a pályakezdők számában Totyik Tamás szerint is további csökkenés várható.
