Ungár Péter szerint a pedagógusok státuszát szabályozó törvénnyel szembeni ellenállás sikertelennek bizonyult, és ezért komoly felelősség terheli aaz ellenzéket, különösen a Momentumot.
„Néha érdemes visszafelé tekinteni a politikában is, megpróbálni levonni következtetéseket, tanulni az esetleges hibákból. Mostanra már kimondhatjuk, hogy a státusztörvénnyel szembeni ellenállás sikertelennek bizonyult”
– fogalmaz a politikus keddi Facebook-bejegyzésében.
Az LMP társelnöke szerint pártja megpróbálta levonni a tavaly tavaszi súlyos választási vereség tanulságait. „Mi az első pillanattól amellett érveltünk, hogy a negyedik kétharmad után inkább azt kéne megpróbálni, hogy az ellenzék ne a szokásos reflex és a megszokott menetrend szerint próbálja meg feldolgozni ezt az ügyet.
„Hogy esetleg találjunk magunknak valamilyen új és hasznosabb szerepet azon kívül, mint hogy egymást váltjuk végtelen sorban a színpadon, közben aktivisták is vagyunk, és persze kormányváltást hirdetünk.”
– emlékeztet.
Ungár leszögezi: a státusztörvény „rettenetes dolog, és kevés olyan fontos kérdés van ma Magyarországon, mint a pedagógusok bérharca”. Ugyanakkor úgy látja, „a státusztörvény elleni tüntetés „mégis az elit megmozdulása lett, a legelitebb gimnáziumok tüntetéssorozata. Nem így indult, de ez lett”.
Szerinte akkor siklott ki a pedagógusok bérharca, amikor
„Teljesen belesimult az unalomig ismert ellenzéki megmozdulások sorába. Ellenzéki politikusok szelfiztek, látványosan konfrontálódtak a rendőrökkel, aki pedig látványosan szokott konfrontálódni a rendőrökkel, ugyanaz a pár tízezer ember, aki ezeket lájkolni szokta. Amint általánosan „nemtetszikarendszer” lett tüntetésből, úgy szorult be az elit buborékába az egész ügy. Ezzel az ügy el is veszett.”
Ellenkező előjelű példaként emlékeztet a tervezett tarvágások elleni tiltakozásra, amikor az LMP „nem egy kormányellenes tüntetést szervezett, hanem a kormány egy adott intézkedése elleni megmozdulást”. Emlékeztette: a demonstráción mondott beszédében is hangsúlyozta:
„ez nem arról szól, hogy holnaptól ne Orbán Viktor legyen a miniszterelnök, hanem arról, hogy ne vágják ki az erdőket. Az előzőről ugyanis a magyar választópolgárok döntöttek és 2026-ban tudunk újra dönteni, az utóbbiról nem.”
„Azt a rendeletet néhány nappal később érdemben módosította a kormány, a státusztörvényt a tiltakozások ellenére megszavazták” – mutat rá Ungár.
Szerinte ennek egyik fontos oka hogy a pedagógusok tiltakozási mozgalmáról a Momentum „átirányította a tüntetés fókuszát a kordonhoz”. Szerinte az nem gond, hogy párt ebből „ügyesen” politikai hasznot akart húzni, „de azért azt fontos kimondani, hogy az újságírók és a miniszterek közötti kordon jelentette probléma nem mérhető a pedagógusok bérhelyzetéhez.
Ezt a magyar emberek is így gondolják, ezért az érdektelenebb problémával összemosni a fontosabbat árt az ügynek. A Momentum Mozgalom ártott a pedagógusok bérharcának”
szögezi le.
„Az LMP-nek igaza volt, amikor ellenezte az ügyek összemosását, igaza volt, amikor nem telepedett rá a tüntetésre, és nem vett abban tevékenyen részt, hogy a pedagógusok bérharcát is az ellenzéki közeg önmagára vonatkoztassa, és arról nyávogjon” – foglalja össze véleményét a párt társelnöke.
