Többek közt a gazdasági válság, az atlétikai Vb és a háború is szóba került az Orbán Viktorral készült szokásos pénteki közrádiós interjúban.
Egy olyan helyzetben, amelyben az európai gazdaság van és amelyben mi vagyunk, egymásra épülő intézkedéseket kell megtenni. A baj gyökerét nem tudjuk orvosolni, és ez a háború. És a szankciókat sem tudjuk befolyásolni, így marad az a nehéz környezet, amely megköt mindegyikünket” – hangsúlyozta a kormányfő.
Szerinte a háború egyre brutálisabb, egyre modernebb fegyverek veszik el százak és ezrek életét naponta, de egy normális közegben Európa és Magyarország is a szebbik arcát tudná mutatni.
Ugyanakkor rámutatott: ebben az ügyben „a megoldás kulcsa a nagyfiúk kezében van”.
Pozitív nulla
Úgy véli, a magyar kormány most három dolgot tehet:
1. Meg kell védeni a munkahelyeket. Szerinte „ezzel nem állunk rosszul, sőt 70-80 ezer betöltetlen álláshelyünk van, ezt a munkát el kell végezni”.
2. Az infláció letörése. Elismerte, ez a nehezen feladat, de hozzátette: „úgy érzem, most üstökön is ragadtuk. (…) Erőt kellett mutatni a multiknak, azt kellett mondani, hogy ez így nem megy. Ez egy felnőtt ország, művelt, gazdaságilag kifinomult ország, a dolgoknak ára van, a tisztességes haszon elkerülhetetlen része a gazdaságnak, de azt kell mondani, hogy ami sok az sok” – érvelt az árakciózás mellett a kormányfő. Hangsúlyozta: az igazi eredmény az inflációban augusztusban mutatkozik meg, ami majd jogos reményt ad arra, hogy őszre egy számjegyű legyen a pénzromlás üteme.
3. A gazdasági növekedés visszatérése a „háborús sokkból.” „A számok csúnyán csökkentek a második negyedévben, de az a jó hír, hogy ezen már túl vagyunk, a helyzet most már jobb. Ennek érdekében számos intézkedést is hoztunk, a miniszterek sem nyaralnak” – fogalmazott a miniszterelnök.
A „gazdaság sok szereplőjével” beszélgetve úgy látja, „nem adták fel, nem menekülőre fogták”.
Ezért azt kell mondanom, hogy a növekedés tekintetében az év végére – bár be van tiltva a jóslás egy miniszterelnöknek – egy pozitív 0-t szeretnék elérni.
Ez 0 és 1 százalék közötti növekedést jelent.
A kormányfő azt ígéri, az év második felében lévő béremelések ellensúlyozzák azt a rosszat, ami az első félévben történt.
Karnyújtásnyira egy BL-döntőtől?
Ezt követően beszélt az atlétikai vb-ről is. „Itt egy nagyobb dologról van szó, mint egyszerű gazdasági kalkulációról. Volt egy nagy tervünk 2010-ben. Mi Budapestről azt mondjuk, hogy az elsősorban a budapestiek otthona. De ez a nemzet fővárosa is, amely mindenkié, olyan hely, ahová mindenkinek el kell jönnie. Azt a célt tűztük ki, hogy adjuk meg a fővárosnak, hogy bármilyen világeseményt vendégül tudjunk látni. Az első nagy beruházás a Hungexpo felújítás volt. A vadászati világkiállítással megmutattuk, hogy milyen fantasztikusan tudunk egy ilyen vásárvárost működtetni. Ezt követően jött a Várkert bazár, a Vigadó, a kulturális eseményeknek már büszkén tudtunk otthont adni. Ezt követően érkezett a sportesemények világa, volt vizes-vb, labdarúgó-Eb,
most itt az atlétikai világbajnokság és a hírek szerint karnyújtásnyira vagyunk egy BL-döntő megrendezésétől”
– sorolta.
Örömhírként számolt be róla, hogy az Eb kapcsán számos külföldi partner érkezik Budapestre, akikkel tárgyalni is fognak. Most érkezik a katari emír, jön a szerb és a török elnök is, jönnek a kirgizek, a türkmének és számos üzletember, több mint egy tucat találkozója lesz.
A mi kultúránk csak nekünk fantasztikus
Orbán az államalapítás közelgő ünnepnapja alkalmából is megfogalmazta gondolatait.
„Fölkerekedtünk, megkerestük ezt a helyet, berendezkedtünk. Nekünk itt nincs rokonunk, a mi kultúránk csak nekünk fantasztikus. Amit 1100 éve elfoglaltunk, azt azóta tartjuk, a területünket is, ami néha nagyobb, néha kisebb”
– fejtegette Orbán Viktor, aki szerint az államszervezési döntésekben Szent Istvánnak van kulcsszerepe. „A születésnap alkalom arra, hogy megköszönjük neki, de alkalom arra is, hogy a tanulságokat zsebre vágjuk.”
Harcosok, nem egyenruhás alkalmazottak
A miniszterelnök elmondta: a közmédia stúdiójából a Rheinmetall gyáravatójára utazik Zalaegerszegre, amivel kapcsolatban a hadseregről és haderőfejlesztésről is beszélt:
„A magyar hadsereg lényege a harcos, a katona, harcosokra van szükség, nem egyenruhás alkalmazottakra, noha a hadseregünk békehadsereg”
– részletezte.
„Annyi pénzünk nincs, hogy mindig megvegyük a legmodernebb technikát, ezért nekünk saját hadiipar kell. A NATO tagjai vagyunk, a nemzeti össztermék 2 százalékát a hadiiparra kell fordítanunk, ezt beállítottuk arányként, Zalaegerszeg büszke lehet arra, hogy megkezdhetik gyárai a legmodernebb harci járművek próbagyártását, a gyárban 49 százalék magyar állami tulajdon van, a következő hetek-hónapokban fogunk átadni újabb üzemeket. A háború tanulsága nem az, hogy mennyi fegyvered van, hanem hogy mennyit tudsz gyártani. A béke megvédése nélkül nincs béke” – vélekedett Orbán Viktor.
