1956-ban a nyugati szolgálatok által felfegyverzett fasiszták fogtak fegyvert, akik rengeteg gyilkosságot követtek el, de a szerencsére „a Szovjetunió segített a magyar hatóságoknak a tiltakozás elfojtásában” – írja az új orosz gimnáziumi történelem tankönyv.
Az elnök egyik tanácsadója által írt kötetből az ország összes 11-ikes diákja tanulhatja majd meg a 10. századi történelem sajátos, putyinista értelmezését.
A G7 magyar portál által közölt szemelvényekből kiderül: az orosz hivatalos történetírás az ’56-os szabadságharcot ismét „fasiszta” lázadásként tartja számon.
A felkelés kirobbanásának oka a tankönyv szerint az volt, hogy „Sztálin személyi kultuszának kritikáját számos kelet-európai országban felhasználták a szovjetellenes erők. (…) A magyar válságot a nyugati titkosszolgálatok és az általuk támogatott belső ellenzék akciói katalizálták. A Szovjetunió csapatokat vezényelt Magyarországra, és segített a magyar hatóságoknak a tiltakozás elfojtásában.”
Hozzáteszik azt is, hogy a harcokban
„fasiszta múltú radikális fegyveresek” vettek részt, akiket „nyugati operatív műveletek” során bujtottak fel.
Hasonló megközelítésben írnak a 1968-as csehszlovákiai bevonulás kapcsán is, ahol „a polgári engedetlenség zavargásairól” írnak. Természetesen ekkor is a szovjet tankok voltak a békehozók: „A városok és községek lakói gyűléseket tartottak, blokkolták az autópályákat, kövekkel és Molotov-koktélokkal dobálták a tankokat. A szovjet csapatok nem engedtek a provokációknak, és nem viszonozták a tüzet.” (Ez sem igaz, a megszállók a kutatások szerint 137 embert öltek meg, és 500-as sebesítettek meg.)
A tankönyv egyébként – bár említést tesz a koncepciós perekről – alapvetően pozitívan értékeli Sztálin szerepét.
A GULAG-ról annyit írnak, hogy „a megszállók egykori kollaboránsait következetesen azonosították és börtönökbe, táborokba zárták”.
A Vörös Hadsereg által 1944-45-ben megszállt országok szovjetizálására a kötet értelmezésében azért került sor, mert a leigázott népek hálásak voltak az oroszoknak.
„A szovjetbarát erők győzelme a kelet-európai országokban a Szovjetuniótól kapott hatalmas anyagi segítségnek is köszönhető. De a döntő tényező a Szovjetunió nemzetközi presztízse volt, amely a náci zsarnokságtól való megszabadulást hozta el az európai népeknek”
– állítja a tankönyv, egyetlen szót sem vesztegetve a kommunista pártállami terrorra.
A tankönyv szerint Gorbacsov 80-as évek második felében bevezetett „elhamarkodott reformjai” az állam szétveréséhez vezettek.
Az orosz diákok azt tanulják, hogy a Vörös Hadsereg kivonása a megszállt államokból (köztük Magyarországról)
„különösen átgondolatlan döntés volt, mert a szovjet katonai jelenlét gyengülése a szövetséges országokban a nacionalista és szovjetellenes érzelmek erősödését okozta”, és ezzel megszakadtak a Kelet-Európához fűződő hagyományos kapcsolatok”.
