Vasárnap délelőtt különleges eseményre került sor Kézdimárkosfalván: a református templom külső falán az egyházközség presbitériuma az Erdélyi Vitézi Rend Kézdiszéki Kapitányságával közösen emléktáblát állított a falu jeles szülöttjének, Sipos Gyula ny. altábornagynak, Isonzó és Doberdó hősének, a Magyar Királyi Székesfehérvári 17. Honvéd Gyalogezred parancsnokának, aki ebben a kis mezőföldi faluban született 1872. szeptember 20-án, és akit az utókor méltatlanul elfelejtett. A megemlékezésen Székely Zsolt, az Erdélyi Vitézi Rend főkapitánya, Farkas Benedek Péter, a rend fő széktartója és Ilyés Levente, Háromszék székkapitánya is jelen volt.
Az ünnepség istentisztelettel kezdődött. Isten igéjét Papp Zsolt református lelkipásztor tolmácsolta. Az istentisztelet végén átadta a szót Beke Ernőnek, a rend kézdiszéki kapitányának. Ünnepi beszédében a székkapitány elmondta: hiánypótló tartozás törlesztésére kerül sor azzal, hogy méltó emléket állítanak Sipos Gyula altábornagynak. A márvány emléktábla elhelyezését a templom külső falán a kézdiszéki székkapitányság kezdeményezte az Erdélyi Vitézi Rend és Papp Zsolt lelkipásztor támogatásával. Beke Ernő azt is elmondta, hogy az emléktábla Bélafalván, Vasilov János műhelyében készült az ő adományaként, majd röviden ismertette Sipos Gyula életét és bátor harci cselekedeteit. A székkapitány elsősorban azt emelte ki, hogy Sipos Gyula honvédezredes a fronton több sikert ért el dandárjával az első világháború folyamán, vitézségi bravúrt is végrehajtott, hisz dandárját emberveszteség nélkül sikeresen hozta haza Magyarországra, a galíciai frontról 1918-ban, amiért Horthy Miklós kormányzó arany vitézségi érdemérmet adományozott számára. 1946. április hó 1-jével nyugállományú altábornaggyá léptette elő Tombor Jenő vezérezredes, honvédelmi miniszter javaslatára Szakasits Árpád köztársasági elnök. Nyugdíjasként élt Budapesten 1959. október 9-én bekövetkezett haláláig – tudtuk meg Beke Ernő ismertetőjéből.
„E napon szülőfaluja, Kézdimárkosfalva is törleszti adósságát Sipos Gyula királyi ezredes iránt, akinek ősei itt, a temetőben nyugszanak. Kézdimárkosfalva szülöttjeként került ki a nagyvilág forgatagába, ahol érdemben szolgálta hazáját mint katona. Ilyen kimagasló tettekben gazdag elődeinkről nem szabad megfeledkeznünk, hiszen a következő nemzedékeknek kötelessége, hogy emléket állítson nekik, és azt ápolják, hogy példaképe legyen az új elkövetkezendő nemzedékek számára” – zárta beszédét Beke Ernő. Azt is elmondta, hogy az ünnepségen Földes Lajos tiszteletbeli székkapitány is jelen van, aki szorgalmazta, hogy állítsanak emlékjelt Sipos Gyula ezredes tiszteletére, hisz édesapján keresztül őrzi Sipos Gyula ezredes emlékét is. Id. Földes Lajos háromszor is ki volt tüntetve harci tevékenységéért, mint felderítő járőrparancsnok két kis ezüst és egy nagy ezüst éremrenddel, aminek alapján vitézzé avatták 1942. május 16-án Sepsiszentgyörgyön.
Felszólalását követően Veres Melinda és Harai Antónia elszavalta Petőfi Sándor Magyar vagyok c. költeményét, majd Székely Zsolt főkapitány szólt az egybegyűltekhez, méltatta Sipos Gyula személyiségét, halált megvető bátorságát. „Ideje volt, hogy szülőfalujában is emlékezzünk rá, a jövő nemzedék számára egy maradandó emlékjelt állítva” – hangzott el. Beszéde után Veress Klementina Móra Ferenc Esti imádság a háborús gyermekszobában c. versét adta elő, Juga Edina és Vass Boglárka pedig Ady Endre Imádság háború után c. versét szavalta el. Kovászna Megye Tanácsának nevében Nagy Zoltán történész, megyei önkormányzati képviselő, Szentkatolna község nevében pedig Tusa Levente polgármester mondott ünnepi beszédet, méltatva Sipos Gyula személyiségét.
Majd az ünneplők a templom elé vonultak, ahol Székely Zsolt főkapitány és Papp Zsolt lelkipásztor leleplezte a márvány emléktáblát, amit az utóbbi megáldott. A koszorúzás után a tömeg elénekelte a magyar és a székely himnuszt. Az ünnepség a művelődési otthonban folytatódott, ahol a színpadon fellépett az egyházi gyermek néptánccsoport Pakó Levente és testvére, Júlia irányításával. A családias hangulatú ünnepség szeretetvendégséggel ért véget.
