Az izraeli-palesztin háború, a magyar Nobel-díjasok és a migráció is szóba került Orbán Viktor szokásos pénteki rádióinterjújában.
A Hamász Izrael elleni támadásával kapcsolatban a miniszterelnök a közmédiában leszögezte a terror elfogadhatatlan. Azt reméli, hogy mindenkit ki tudunk hozni, aki magyar, és ki akar jönni. Hozzátette: ez nem egyszerű feladat, sokszor nem egyszerű megértetni a turistákkal, mennyire veszélyes a helyzet. Ugyanakkor hozzátette: idáig nincs magyar áldozata a konfliktusnak.
Ismét hangsúlyozta, hogy lokalizálni kell az izraeli háborút, nem szabad engedni, hogy fegyveres konfliktus bontakozzon ki valamelyik szomszédos arab országgal.
Hozzátette: a magyar diplomácia azon dolgozik, hogy ez ne következhessen be. Ugyanakkor Orbán szerint Benjamin Netanjahunak joga van ahhoz, hogy lépéseket tegyen annak érdekében, hogy hasonló eset többé ne forduljon elő.
A miniszterelnök „aggodalommal figyeli” a Nyugat-Európában zajló, Hamász melletti szimpátiatüntetéseket. Szerinte Magyarországon is ilyen megmozdulást akartak szervezni, ám erre nem kaptak engedélyt. Úgy látja, ezek a demonstrációk arról árulkodnak, hogy „a különböző migrációs-hullámokban Európába jutottak a Hamász emberei is”.
A magyar kormányfő ezúttal is bírálta az EU bevándorláspolitikáját.
Úgy véli, egyedül a magyar migrációs politika működik Európában.
Szóba kerültek a gazdasági nehézségek is.
Mint mondta, olyan szintű inflációs özönvízzel kell felvenni a küzdelmet, hogy a jegybank a „kis vödröcskéivel” nem tudott hatékonyan védekezni. A kormánynak kellett kézbe venni az irányítást.
2023 az infláció elleni küzdelem éve lett, ezért 2024-ben fognak egy magas gazdasági növekedést megcélozni – ígérte. Ezzel együtt Orbán jóslata szerint november-december tájékára egyszámjegyűre mérséklődik az infláció.
Georgiai látogatásáról elmondta: a Kaukázus világát kell összekapcsolni Európával. Van velük egy „nagy, zászlóshajó projektünk”, amit az unió is támogat: Azerbajdzsánban előállított zöldenergiát akarunk Georgián, Románián és Magyarországon keresztül Európába szállítani. Ehhez egy több mint 1000 kilométer hosszú kábelt kell átvezetni a Fekete-tengeren.
Az interjú végén Orbán hangsúlyozta: mindkét friss Nobel-díjasunk a „mélymagyarországból” jött, nem a budapesti belvárosból, nem jómódú családokból. Szerinte az a tehetség, tudatás, ami ebben a népben mélyen rejlik, jó biztatás a jövőre nézve.
„Ezért nem kell soha megijedni: fantasztikus koponyák teremnek valahol, kint a széleken, a mélymagyarország vidékein, akik ha egy kis lehetőséget kapnak, abban a pillanatban megindulnak fölfelé”
– vélekedett Orbán.
