A földigiliszták a legszélsőségesebb éghajlati körülményeket leszámítva a Föld minden pontján munkálkodnak a talajban. Nem különülnek nemekre, mint az emlősállatok, hanem hímnősek.
A talaj javítása szempontjából is hasznos lényeknek egész hosszú élettartamuk van: akár nyolc évig is élhetnek. Évente egy generáció fejlődik ki az egy egyed által lerakott kokonokból. Ezek a petéhez hasonlítanak, és ebből 8-12-t rak le egy földigiliszta.
Tavasszal és ősszel tevékenykednek a legaktívabban
Bár a Csodakertész Barna Faiskola talajjavító biokészítményei között is találunk hasznos dolgokat, a földigiliszta is sokat hozzátesz a jó termés kialakulásához.
A giliszták szeretik, ha az időjárás langyos vagy meleg, valamint nedves. Általában a tavasz és az ősz első felében ideálisak számukra a körülmények ahhoz, hogy kialakítsák a föld alatti járataikat. A csapadékmentes, forró hónapok során a talaj mélyebb rétegeibe húzódnak, és ott nyugalomban várják, amíg számukra kedvezőbbre fordul az idő.
Amikor beköszönt a tél, elvonulnak járataik fagymentes részeibe, anyagcseréjük pedig drasztikusan lelassul. Ha viszont nincs fagy, akkor télen is aktívvá válnak.
Bár a giliszták nem vágtáznak szélsebesen, így is igen tiszteletre méltó távot képesek megtenni testméretükhöz képest. Akár 20 métert is haladhatnak, miközben járataikat készítik vagy táplálék után kutatnak.
Mit eszik a földigiliszta?
A földigiliszta a földművelők barátja, hiszen semmilyen káros tevékenységet nem végez. Nincsen foga, így a gyökereket nem is bántja, a növények elhalt részeit fogyasztja.
Nappal többnyire a felszín alatt munkálkodnak, éjszaka viszont előmerészkednek. Ilyenkor a talajra nőtt algagyepet legelik, de ha találnak elhalt növényi részeket, akkor azokat is be szokták húzni a járataikba.
Miért hasznos a kertészek számára az, amit a földigiliszták művelnek?
A giliszták táplálják a talajt, egy négyzetméteren akár tíz kilogrammnyi gilisztaürüléket tudnak a talajba vagy annak felszínére juttatni. Ez nagyjából fél centiméter vastagságú talajrétegnek felel meg egy szántón, a gyepeken pedig másfél centinek. Érdemes tudni, hogy a gilisztaürülékben ötször több nitrogén, hétszer annyi foszfor és tizenegyszer több kálium van, mint a körülötte lévő talajban.
Azért is hasznosak ezek a lények, mert azzal, hogy járatokat vájnak a talajban, elősegítik annak szellőzését. Munkásságuk nyomán növelik a makropórusok számát.
Azok a fajok, amelyek függőleges járatokat készítenek, a víz talajba jutását és elosztását is segítik, így közvetetten az erózió csökkentéséhez is hozzájárulnak. Azzal, hogy áthatolnak még akár az enyhén tömörödött talajon is, fel tudják javítani a föld vízbefogadó képességét. A földigilisztákban gazdag talaj esetén a csapadék nem áll meg a víz felszínén, hanem a talaj mélyebb rétegeibe is eljuthat.
A földigiliszták munkájának számos további előnyös hatása közül kiemelendő még, hogy megfiatalítják a talajt, segítik a biológiai egyensúly fennmaradását és a gyökerek növekedését is.
