Pászkán Zsolt Románia-szakértő szerint a gyulafehérvári nyilatkozat leginkább az akkori erdélyi románok Bukaresttel szembeni félelméről szólt, az erdélyi románok politikai képviselői maguknak akartak autonómiát Bukaresttel szemben, maguknak akartak döntéshozatali lehetőségeket.
Pászkán Zsoltot, a Külügyi és Külgazdasági Intézet külső szakértőjét arról kérdezték az M1 aktuális csatornán csütörtökön, hogy az RDMSZ törvénytervezetet terjesztett a román parlament elé az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatban megígért kisebbségi jogokról.
A szakértő hozzátette: az erdélyi románok a nyilatkozatnál a magyarokat és a szászokat „előre tolták”, mert szerinte kínos lett volna nyíltan kifejezni, hogy Bukaresttel szembeni önállóságot akarnak.
Úgy fogalmazott: az RMDSZ javaslata arról szól, hogy „önrendelkezést, minél közelebb az emberekhez”, és voltaképpen ezt testesíti meg az Európai Unió is.
Pászkán Zsoltot kérdezték arról is, hogy Dacian Ciolos volt miniszterelnök a törvénytervezet visszavonására szólította fel az RMDSZ-t, szerinte a tervezet etnikai enklávék létrehozását javasolja Romániában. A szakértő hozzáfűzte: Dacian Ciolos kormányzása idején vették le az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájának napirendjéről a csíksomlyói zarándoklatot, ő menesztette Marossy Zoltán Temes megyei alprefektust, mert kiállt az autonómia mellett, így „nem is lehet csodálkozni”, hogy elsőként ő állt ki a javaslat ellen.
[MTI]
