Jövő év január elsejétől hatályos pénzügyi és adóügyi intézkedések egész sorát – köztük a bankok által fizetendő úgynevezett kapzsisági illeték bevezetését – tartalmazó sürgősségi rendeletet fogadott el a kormány pénteken.
A „kapzsisági illeték” azoknak a pénzintézeteknek kell fizetniük, amelyek 2 százalékot meghaladó bankközi hitelkamatlábat (ROBOR) alkalmaznak. Az illeték a bank aktíváinak 0,1 százalékától indul és a ROBOR jelenlegi, 3 százalékot meghaladó szintjénél eléri a 0,3 százalékot – ismertette Eugen Teodorovici pénzügyminiszter.
A tárcavezető az intézkedések tervével kedden lepte meg a romániai gazdasági és pénzügyi szférát. Akkor még háromszor nagyobb, a ROBOR jelenlegi szintjén 0,9 százalékot kitevő „kapzsisági adóról” beszélt. A bukaresti tőzsdeindex a hír hatására szerdán 11,2, csütörtökön 1,9, pénteken pedig 5,1 százalékkal csökkent.
A lakossági felhasználású földgáz és villamos-energia árát három évre, 2022-ig befagyasztják. Darius Vâlcov (elítélt, de még szabadlábon kóválygó) gazdasági államtanácsos, volt miniszter elmondta: a földgáznál a megawattóránként 68 lejes hatósági árat a tárolási költséggel igazítják ki. A villamos energia árának felső határát a román energiaár-szabályozó hatóság (ANRE) fogja megállapítani.
A rendelet a jelenlegi 2,5 százalékról 1 százalékra csökkenti a magánnyugdíj-alapok által visszatartható kezelési költséget. Az eredeti tervektől eltérően a befizető nem dönthet úgy, hogy a nyugdíjkorhatár elérése előtt (de legalább ötéves nyugdíjalapi tagság után) kiveszi megtakarításait és azt máshova irányítja, de nem lesz már kötelező a 25 százalékos nyugdíjjárulék egy részét (a bruttó bér 3,75 százalékát) egy magánnyugdíj-alaphoz irányítania, választhatja azt is, hogy ezentúl a járulék teljes összege az állami nyugdíjpénztárhoz jusson. Ez utóbbi esetben az addigi megtakarításai a magánnyugdíj-alapban maradnak és amikor eléri a nyugdíjkorhatárt, a megtakarított összegnek megfelelő járandóságra jogosult – magyarázta az államtanácsos.
[Forrás: MTI]
