A 2022-es magyar parlamenti választások előtti rendezték az első ellenzéki előválasztást, és jelen állás szerint az utolsót is.
A 24.hu körkérdést intézett az összefogásban részt vevő pártokhoz, amelyből az derült ki, hogy koránt sincs egyetértés köztük ebben a kérdésben. Sőt, a leghatározottabban éppen a jelenleg legerősebb ellenzéki párt, a DK utasítja el az újabb előválasztás ötletét.
A kicsik ragaszkodnak hozzá
Az MSZP határozottan támogatja, hogy a 2021-eshez hasonló előválasztás történjen újra az ellenzéki oldalon. Mint írták, „már a 2024-es önkormányzati választásra történő felkészülés időszakában is jó eszköznek gondoljuk ahhoz, hogy helyi megegyezések hiányában kiválasszuk a Fidesszel szemben induló ellenzéki polgármesterjelöltet, illetőleg, ha szükséges, az önkormányzati képviselőjelöltet a 10 ezer főnél magasabb népességszámú településeken. Továbbra is az a véleményünk ugyanis, hogy a választási siker alapvető előfeltétele az, hogy csak egy jelölt álljon szemben a Fideszével”. Hozzátették: épp „ezért a 2026-os országgyűlési választás esetében is továbbra is ez a legmegfelelőbb módszer arra, hogy meghatározzuk a 106 körzet ellenzéki jelöltjének személyét, illetőleg a közös miniszterelnök-jelöltet.”
A Párbeszéd szerint az „előválasztás – a kivitelezés minden hibájával együtt – a demokratikus ellenzék sikeres politikai projektje volt”, mert a „kétfordulós szavazás lezárultakor – 2021 októberében – az ellenzék támogatottsága meghaladta a kormánypártokét.”
Ennél óvatosabban ugyan, de pozitívan nyilatkozott a Jobbik a tavaly kipróbált eljárásról. Szerintük „az előválasztás valamennyi politikai közösség számára hasznos volt, annak hibáival, kihívásaival együtt is. Ezen hibák javíthatók, a rendszer fejleszthető, így továbbra is úgy gondoljuk, hogy szükség van előválasztásra ott, ahol más módon döntés nem tud születni”.
A legtöbb közvélemény-kutatás szerint mind az MSZP, mind a Párbeszéd, mind a Jobbik népszerűsége tavalyi választások óta az 5 százalékos bejutási küszöb alatt van. Legközelebb egyedül tehát meglehetősen nehezen juthatnának országgyűlési mandátumokhoz.
Ej, ráérünk arra még
A Momentum lényegében úgy válaszolt, hogy nem válaszolt. A párt „fontos ellenzéki innovációnak tartja az előválasztás intézményét, ami választók tömegeit tudta bevonni az ellenzék jelöltjeinek kiválasztásába 2019-ben és 2021-ben is. A következő országgyűlési választást azonban több mint három év múlva rendezik, így korai lenne erről már most döntést hozni.”
Szerintük a tárgyalásos és az előválasztásos módszert „vegyesen” is lehetne alkalmazni a 2026-os ellenzéki jelöltek kiválasztási folyamatában.
A Momentumot a közvélemény-kutatók a második legerősebb ellenzéki pártnak mérik. Népszerűségük magabiztosan a parlamenti bejutási küszöb fölött van, tehát ők akár egyedül is képesek bent maradni a következő Országgyűlésben.
Az LMP sem foglalt egyértelműen állást a kérdésben, ám az ő reakciójukból azért elég egyértelműen ki lehet hámozni, hogy nem lelkesednek egy újabb előválasztásért.
A párt azt írta „a 2022-es országgyűlési választásból levonta a megfelelő következtetést. Álláspontunk szerint a köldöknéző politika helyett a valós ügyekre kell koncentrálni, valódi ügyekkel kell megfogni az Orbán-kormányt, ennek pedig nem része egy 3 év múlva esedékes ellenzéki előválasztás kérdése.”
Gyurcsánynak nem már nem kell
A közvéleménykutatás szerint jelenleg legerősebb ellenzéki erő, a Demokratikus Koalíció ennél is világosabban elutasítja az elképzelést. A párt a 2022-es országgyűlési választásokon alkalmazott taktikát szembehelyezi a három évvel korábban, az önkormányzati választásokon követett módszerekkel.
„A 2019-es tárgyalásos modell óriási, nem várt sikerre vezetett az önkormányzati választáson, a 2022-es, mindenhol előválasztást alkalmazó modell ezzel szemben óriási bukáshoz” – véli a DK.
Hozzáteszik: pártjuk „a siker forgatókönyvét szeretné megismételni, nem a kudarcét. Ha a tárgyalásos modell jól működött három éve, akkor jól fog működni most is, ezt a modellt kell követnünk, tárgyaláson kell dönteni a közös jelöltekről.”
Gyurcsány Ferenc pártja az elmúlt hónapokban sorra igazolta át soraiba a Momentum, az MSZP, a Párbeszéd, vagy a Jobbik politikusait, köztük több polgármestert, és egy országgyűlési képviselőt is.
A DK-nak tehát egyre kevésbé érdeke, hogy egy előválasztáson kockáztassa a legerősebb ellenzéki párt pozícióját, hiszen tárgyalásos úton sokkal hatékonyabban érvényesítgeti érdekeit gyengülő riválisaival szemben.
