Miért nem foglalkoznak a román pártok a „magyar kérdéssel”? – teszi fel a kérdést Dan Dungaciu, a Román Akadémia politikatudományi intézetének vezetője, az intézmény megrendelésére készült felméréssel bizonygatva, hogy ez a románokat foglalkoztató egyik legfontosabb ügy.
A „magyar kérdés” megoldását szintén ő vázolja: az RMDSZ-t nemzeti konszenzussal kell kiiktatni a román politikából. Írása még az EP-választások előtt jelent meg, de az úzvölgyi incidensek kontextusában érdemes idézni belőle. Természetellenes szakadék tátong a románok napirendje és a politikusaik ágendája között – állapítja meg Dan Dungaciu, a Román Akadémia Politológia és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének igazgatója az Adevarul blogrovatában közölt elemzésében.
„Manapság Romániában, a szociológiai kutatások szerint van egy politikai téma, amelyet igen erős a várakozás övez a közvélemény részéről, de amely alig jelenik meg a nyilvánosságban – beleértve a most zajló európai parlamenti kampányt –, és ez a magyar kérdés” – fejtegeti.
A cikk az Inscop Research pár nappal korábban közzétett felmérésének eredményeire alapoz. Ebben több kérdés vonatkozik a román-magyar kapcsolatokra. A sejthetően zárt kérdésekre adott válaszok alapján
Románia lakosságának mintegy 62%-a úgy gondolja, hogy Magyarország „így vagy úgy” ellenőrzés alá akarja vonni Erdélyt, elfogadhatatlan mértékben beleavatkozik Románia belügyeibe (58%), a román állam gyengülésében érdekelt (60%), és nem tekinthető baráti országnak (61%).
Magyarország tehát a „másik Oroszország”, állapítja meg Dungaciu arra utalva, hogy hasonló megítélése csak az oroszoknak van a románok körében.
Dungaciunak nemcsak a „magyar kérdés” időszerűségét illetően van jól körvonalazott véleménye, hanem a kérdés „megoldását” illetően is.
A Román Akadémia Politológia és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének igazgatója
már 2013-ban belengette a „magyar veszélyt”
egy interjúban, amikor az Orbán Viktor által meghirdetett keleti nyitás kapcsán „komoly, nagy horderejű, fenyegető” magyar-orosz közeledésről beszélt.
A cikkből kiderül: az idézett jelzőkkel Dungaciu a gazdasági kapcsolatok fellendítésére utalt. Más szóval a Román Akadémia intézetvezetője számára a magyar gazdaság potenciális nyeresége: fenyegetés.
Szintén a LARICS, vagyis a Román Akadémia égisze alatt jelent meg március elején Dungaciu cikke, amelyben A két Magyarország, Erdély és Trianon címmel lényegében az RMDSZ – mint politikai tényező a romániai közéletben – kiiktatására tesz javaslatot, és ezért az uniós csatlakozás érdekében 1995-ben létrejött Snagovi Megállapodáshoz hasonló nemzeti összefogást sürget. Az írás emlékeztet, hogy a két világháború közötti Romániában a választásokon győztes párt automatikusan kapott egy tízszázalékos „bónuszt”, hogy kényelmes kormánytöbbséget alkothasson, és „ne kényszerüljön olyan »immorális megoldásokhoz« folyamodni, amilyen ma az RMDSZ”.
[Forrás: Maszol]
